Nem szóltam semmit,csak köszöntem,és aztán elindultam az emeletre a szobámba,letettem a cuccom,és bementem a fürdőszobába,hogy megfürödjek.Elővettem a kedvenc pizsamámat,majd megengedtem a forró vizet,és amíg tele nem lett a kád,megálltam a tükör előtt,megfésülködtem,és arcot mostam.
Miután megfürödtem,felöltöztem pizsamára,és lementem a konyhába vacsorázni.
Mikor lementem senki nem volt lent,örültem is,legalább nyugodtan meg tudtam vacsorázni.
Megettem a vacsorát,mire végeztem apa kijött jó éjszakát kívánni és felmentem a szobámba,elővettem a naplóm és elkezdtem bele írni. Amit bele írtam:
"Megint 1 csodálatos nap..Nagyon jól éreztem magamat ma Leonnal,és ahogy láttam,ő is.
Nem tudom mi az a furcsa érzés,amit kezdek érezni iránta,de többet érzek iránta mint barátság.
Elég ha meglátom,máris elönt a forróság,és mikor köszön,mikor rám néz,úgy érzem más nem létezik olyankor.A kedvessége,egyszerűen hihetetlen,és a meglepetései..boldog vagyok mikor ő ott van.
Talán csak egy fura ábránd,de tudom,hogy nem az,és nem tudok erről beszélni senkivel.
Várom a reggelt,Leonnal 7-kor találkozunk,és együtt megyünk suliba,és ez jó kedvvel tölt el."
Becsuktam a naplómat,és lefeküdtem az ágyba.Nem tudtam aludni,csak forgolódtam,gondolkoztam rajta,hogy felhívom Leont.Töprengtem rajta,aztán arra a döntésre jutottam,hogy felhívom.
Kezembe vettem a telefonom,elkezdtem írni Leon számát,és hívtam.
~Szia Leon,ne haragudj amiért ilyenkor zavarlak.. -azt sem tudtam mit mondjak neki,csak magamban elpirultam.
~Szia Vilu semmi gond,bármikor hívhatsz,és én is épp fel akartalak hívni,csak gondolkodtam rajta,nem akartalak zavarni..:)
~Te sosem zavarsz,bármikor hívhatsz:) hogy vagy Leon minden rendben?
~Jól vagyok,csak hiányzol Violetta. :/ -:$ nagyon elpirultam,nem gondoltam volna,hogy ezt ki merem mondani.
~Te is hiányzol Leon,és ugye nem felejtetted el a reggel 7 órát? -nagyon vártam a reggelt,mert hiányzott Leon,és nem gondoltam volna hogy ezt fogja mondani,olyan aranyos:$
~Nem felejtettem el,reggel 7 órakor ott leszek ;)
~Várom:) Most megyek,kezdek fáradni,akkor reggel :) Csao Leon. -nem akartam letenni,de tudtam ha nem teszem le,még a végén elszólom magamat,és kínos lett volna.
~Rendben,aludj jól,és akkor reggel :) Csao Vilu. -hiányzol Violetta,látni akarlak:(
Mikor letettem a telefont,befeküdtem az ágyba,és nem sokra rá el is aludtam.
*Leon szemszöge*
Leraktuk a telefont,befeküdtem az ágyamba,és néztem a plafont,nem tudtam aludni.
Állandóan eszembe jut Violetta,és egyszerűen csak azt érzem,hogy hiányzik.
Nem tudom mit kellene tennem,elmondanom neki hogy érzek?Vagy magamba folytani,és túllépni ezen?
Vagy csak egyszerűen kimutatni? Nem tudom mit tehetnék,de egyenlőre várok. (gondolkoztam magamba)
Várom a reggelt,hogy lássam Violettát.Töprengtem egy kicsit,majd lehunytam a szemem,és aludtam.
*Violetta szemszöge*
Reggel arra ébredtem,hogy megint csörgött az óra.6:30 volt,így ki kellett kelnem az ágyból.
Bementem a fürdőszobába,arcot mostam,átöltöztem,és lementem a földszintre,ahol apa olvasgatott.
Nem nagyon akartam beszélgetni vele,de tudtam,hogy úgyis beszélni akar majd valamiről.Jól is sejtettem.
~Violetta ma hamarabb gyere haza, el akarunk Jade-el vinni egy étterembe,hogy ott vacsorázzunk. -nézett rám,és úgy tett,mintha annyira jól kijönnék Jade-el..
~Apa ne csak ezt ne,tudod,hogy mennyire nem vagyok jóba Jade-el,és semmi kedvem ehhez.. -hajtottam le a fejem,és magamba durmogtam,mert egyszerűen ki nem állom Jade-t nem hogy vele vacsorázzak 1 étterembe..
~Violetta.Már pedig időbe gyere haza és készülj el mert el fogunk menni megígértem neki! -nézett rám apa kissé dühösebben,és az arca lángba borult..
~Jó jó oké itthon leszek.. -néztem apára mérges szemekkel,majd elindultam,és becsaptam magam mögött az ajtót. -legszívesebben haza sem jönnék,csak hogy ne kelljen este mennem.
Mindezek alatt csakis az nyugtatott,hogy megbeszéltük Leonnal,hogy 7-kor itt találkozunk.
Kicsit korábban jöttem ki,mikor kint leültem a padra még csak 6:45 volt.Még van negyed órám.
Kicsit gondolkodtam,és kidünnyögtem magamat (magamba),mert mérges vagyok,mert nem akarok este menni étterembe Jade-el,és apa mégis erőlteti.Nem tudom,hogy fogom túlélni az estét,de nem lesz könnyű,az biztos.Miközben ültem a padon,észrevettem,hogy 1 hosszú szőke hajú,szép nő elkezdett felém közeledni.Mikor ideért,leszólított:
~Szia Te vagy az Violetta? -nézett rám úgy,mintha annyira meg volna lepődve,és mintha ezer éve ismerne.
~Heló,igen én vagyok. Maga kicsoda? -kérdeztem kigubbadt szemekkel nézve rá,hisz soha életemben nem láttam őt,és ő tudja a nevemet.
~Angie vagyok nem ismersz meg Violetta? Az anyukád....-elhallgatott,majd megfordult,és elment.
Nem tudtam miről beszélt,nagyon meg voltam lepődve,és elhatároztam,hogyha hazaérek,megkérdezem apát,hogy ki volt ez a fiatal,és szép nő,aki ismer engem és anyukámat. Nem sokra rá,ideért Leon.
~Szia Vilu :) Mi a gond? Látom rajtad,hogy valami nem stimmel,mi történt? -láttam Violettán,hogy egyben ideges és szomorú is,aggódom érte,és féltem,szeretném tudni mi a baja,hátha tudok neki segíteni.
~Szia,nincs semmi gond,csak fáradt vagyok Leó,kérlek hagyjuk,gyere induljunk,be kell érnünk a stúdióba.-persze legszívesebben elmondtam volna Leonnak mennyi minden bánt,de nem akartam a jó kedvét elrontani,és inkább úgy voltam vele,hogyha vége a sulinak,útközbe hazáig elmesélem neki.-persze ha elkísér.
~Jólvan gyere menjünk,de suli után elkísérlek idáig,és elmeséled mi a baj! -nem tudja tagadni,hogy baja van,de kiszedem belőle suli után.
~Rendben Leon. -ezaz,elkísér órák után haza. Ez máris jobb kedvre derített.
Elindultunk,és beszélgettünk útközben,majd mikor odaértünk a stúdióba,el kellett köszönnöm Leontól,mert míg nekem ének órám lesz,neki tánc órája lesz,de megbeszéltük,hogy óra után kint találkozunk.
~Mennem kell Leon,be kell érnem órára.Óra után itt találkozunk! :)
~Nekem is mennem kell,óra után itt leszek. -jött oda hozzám,és átölelt,amire én elvörösödtem,majd a szemébe néztem mélyen,és pislogtam egyet.
~Violetta..én..
~Igen Leon?
Leon nem mondott semmit,csak megfogta 2 oldalról az arcom,és megcsókolt.:$$
Úgy éreztem,kiugrik a szívem a helyéről,elpirultam,és éreztem a szívem nem fér meg a helyén.
Ránéztem Leonra,majd átöleltem,és súgtam a fülébe:
~Köszönöm Leon. :$
~Violetta ne haragudj rám bocsáss meg nem akartam tiszteletlen lenni. -szomorúan néztem Violetta szemébe,hisz nem akartam őt megbántani,csak egyszerűen megtörtént.
~Semmi baj,én is úgy érzem,ezt akartam,és ez megtörtént,és ez nekem csodálatos érzés volt.:) :$ -néztem Leonra fülig elvörösödve,és 1 mosollyal az arcomon.
El kellett köszönnünk egymástól,be kellett mennünk az órára.Bementem a terembe,szétnéztem,már mindenki a helyén volt,és olvasták a zene papírokat,mikrofonnal a kezükben.Odamentem Fran-hoz és Cami-hoz,mert velük voltam 1 csapatba,és elkezdtük a próbát.Végig Leonra gondoltam,és a csókra,nagyon jó érzés volt,és már azt is meg tudtam,hogy Leon is többet érez irántam,és ez boldogsággal töltött el.Alig vártam,hogy vége legyen az órának,és mikor vége lett,kiléptem a teremből,és odamentem,ahol Leonnal fogunk találkozni.
Nagyon ímádtam!! Annyira cuki volt az egész! Nagyon de nagyon tetszik hogy nem pont úgyanúgy írod le mint eredetileg van!! Várom a kövit nagyon!!
VálaszTörlésköszi a véleményt :) ma írom a következő részt is :)
Törlés