~Chapter 7/2.

Mikor hazaértem,beléptem az ajtón,majd felmentem a szobámba,leraktam a cuccomat és bementem a fürdőbe.Megmostam az arcomat,és átöltöztem,majd lementem,hogy megkeressem apát,ami nem volt nehéz.

~Szia apa. -mondtam neki,kicsit dühösebb szemmel,mert eszembe jutott az éttermi vacsora. 
~Szia Violetta,lassan kezdj el fürdeni,és átöltözni,mert este 7 órakor megyünk az étterembe.-mondta apa egy fél vigyort erőltetve az arcán. 
~Á,apa,szeretnék tőled kérdezni valamit! -néztem rá kissé meglepődött arccal. 
~Igen kislányom? -nézett rám apa,hisz nem értett semmit. 
~Ma reggel odajött hozzám egy szép nő,és kérdezte hogy én vagyok-e Violetta,és mondtam neki,hogy igen,és aztán kérdezte,hogy nem-e ismerem meg,és annyit mondott,hogy Angie a neve,és hogy az anyukám..
Apa te tudod ki az a nő? Szép hosszú szőke haja van. Apa ha valamit titkolsz mondd el. -néztem rá morcosabb arccal,mert nagyon kíváncsi voltam,apa biztosan tudja ki lehetett az. 
~Kislányom.Sajnálom,hogy eddig nem mondtam el,de féltem,mivel anyukád meghalt,és nem mertem elmondani.De az a nő,aki odament hozzád,Ő anyukádnak a testvére!Ő a nagynénéd. -mondta apa,majd lángba borult az arca,kínosan érezte magát. 
~De apa!! Miért nem mondtad el?? Meg kell találnom őt!! -néztem rá lehajtott fejjel. 
~Én tudom,hogy hol van,holnap reggelre itt lesz,de csak akkor,ha ma kedves leszel az étterembe Jade-del. 
És akkor elintézem azt is,hogy a nagynénéd ideköltözzön,hogy együtt tudjatok lenni. 
~Rendben apa megegyeztünk,köszönöm!! -mosolyogva átöleltem apát,hisz nagyon örültem,hogy megismerem a nagynénémet!Nagyon kedvesnek tűnik,és szép,és biztosan nagyon fogom szeretni.
~Violetta menj és fürödj,aztán öltözz,és indulunk.-mondta apa vetve egy kacsintást felém. 
~Rendben apa megyek. -néztem rá,majd még egyszer átöleltem. 

Fölmentem a szobámba,hogy elővegyem a kedvenc törölközőmet,és elindultam a fürdőszobába.
Megengedtem a vizet,és mikor tele lett a kád,belefeküdtem,és élveztem a forró vizet,közben Leonra gondoltam.Azt hiszem,beleszerettem.Mindig csak rá gondolok,és hiányzik.Igen.Ha hazaértünk a vacsorából,felhívom.Nagyon hiányzik.Annyira aranyos fiú,és nagyon sokat jelent nekem.
Gyorsan elmerültem a gondolataimban,észre sem vettem,hogy már fél órája a kádban fekszek.
Mikor észrevettem,gyorsan kiszálltam,megtörölköztem,felöltöztem,és bementem a szobámba. 
Kikutattam a szekrényemet,hogy találjak egy alkalomhoz illő szép ruhát,amit meg is találtam.

Mikor felvettem a ruhát,lementem a nappaliba,és leültem apa mellé.Vártuk Jade-t,mert ő még készülődött.

~Apa.Annyira szeretnék neked elmondani valamit,csak félek,hogy kiakadsz majd.-néztem apára szomorú arccal,hisz tudtam,ha elmondom neki,hogy szerelmes vagyok,biztosan kiakad.

~Kislányom,lehet,hogy néha túlzásba esek,de nem vagyok én olyan gonosz,hogy ne hallgassalak meg,és lekiabáljalak,mikor tudod te is,hogy te vagy nekem a legfontosabb. 

~Ha ez igaz,akkor kérlek hallgass meg,és ne akadj ki! Kezdek felnőni,jogom van már lassan bármihez,és amit mondani akarok,az olyan dolog,ami már mindenkivel megtörtént.

~Csak nem fiú van a dologban Violetta?? -néztem rám apa komor arccal,majd egy idő után kisimult az arca.

~De apa igen.Nem fogok hazudozni neked,csak szeretném,ha megértenél,ez fontos nekem. -néztem apára könyörgő arccal,hisz annyira szerettem volna,ha mellettem áll. 

~Jól van jól van.. ki az a fiú? A stúdióban ismerted meg? -nézett rám apa kedves mosollyal,kíváncsian.

~Igen csoporttársak vagyunk,és Leon a neve.Apa ő annyira kedves fiú.Megbízom benne,és fontos nekem.

Szeretném,ha elfogadnád,ha együtt lennék vele.Ígérem apa,ha bármi baj van,te vagy az első aki megtud mindent,és szeretném is,ha megismernéd.Apa ugye nem vagy mérges? -néztem rá,és kicsordult egy könnycseppem,hisz annyira féltem,hogy apa nem ért meg,és kiakad majd.

~Violetta..látom rajtad,hogy amióta bejársz a stúdióba boldogabb vagy,és engem az tesz boldoggá,ha te boldog vagy! Ha szerelmes vagy,az csodálatos érzés,úgy ahogy nekem is az volt az édesanyáddal.

Féltelek téged nagyon,hogy ne törjék össze a szívedet,de ha te és ő is így érez,ez ellen nem tehetek semmit!

Ha szeretnéd,holnap hívd át délután,megismerem,és eljöhet hozzád bármikor! Megegyeztünk? -mosolygott rám apa,miközben néha oldalt bökött és csiklandozott. 

~Apa apa ez szuper köszönöm köszönöm,te vagy a világ legjobb apukája nagyon szeretlek apa!!♥ -annyira boldog voltam,hogy el sem tudom mondani.

~Jól van jól van,gyere ide. -húzott magához apa,és átölelt.

Miközben elnevetgéltünk,észre sem vettük,hogy Jade jött le a lépcsőn.Mikor leért megkérdezte mi történt.

~Sziasztok mitől van ilyen jó kedvetek? -nézett ránk Jade komolyabb arccal,miközben mi még mindig mosolyogtunk apával. 

~Violetta szerelmes! -mondta apa Jade-re nézve mosolyogva. 

~Áh értem nem kicsi ő még ehhez? -nézett apára Jade,úgy,mintha ő lenne az anyám.. 

~Nem. Violetta igen is érett már ahhoz,hogy barátkozzon,és életében először szerelmes. -mondta neki apa mellém állva,aminek nagyon örültem. 

~Hát te tudod.. -mondta irigy fejjel Jade. (ki nem állom Jade-t) 

Elindultunk az étterembe,beültünk és vacsoráztunk.Másfél óra alatt lezajlott az egész,majd elindultunk haza.

Mikor hazaértünk,már fáradt voltam,elköszöntem apáéktól,és felmentem a szobámba.

Gondolkodtam rajta,hogy felhívom Leont,amit meg is tettem! Beütöttem a számát,és már hívtam is. 

~Szia Leon,minden okés? Végeztél a pályán? -mondtam neki édes hangon. 

~Szia gyönyörűségem,igen minden rendben,csak elromlott a motorom,és 3 nap múlva lesz kész. -mondta Leon,és a hangjától kirázott a hideg. ♥

~Sajnálom Leon. -mondtam neki,bánatos hangon. 

~És veled minden okés? otthon vagy? -kérdezte kíváncsian. 

~Igen Leon most értem haza apáékkal voltunk étterembe.Reggel sok mesélni valóm lesz,és egy meglepetésem is lesz. -mondtam Leonnak,aki máris kíváncsiskodott.

~Na és mi az szépségem? 

~Majd megtudod,ne kíváncsiskodj! -mondtam neki kicsit komolyabban,és nevettem egyet.

~Rendben várom a reggelt,szeretlek Violetta.♥ -mondta olyan édesen,hogy beleborzongtam. 

~Én is várom,és én is szeretlek Leon. ♥ De most megyek,fáradt vagyok,akkor reggel találkozunk. 

~Rendben aludj jól Violetta.

~Vigyázz magadra,Csao Leon. -mondtam,majd letettem a telefont. 

Ezután átöltöztem pizsamára,és befeküdtem az ágyamba,betakaróztam és az oldalamra fordultam,majd aludtam.Másnap reggel lementem a nappaliba álmosan,hogy megcsináljam a reggelimet.Apa kint ült a dolgozóasztalánál,majd mikor láttam,hogy leteszi a papírokat,mondtam neki jöjjön és beszélgessünk.