~Chapter 15

Mikor bejöttek a szobámba,Angie leült az ágyam szélére,majd mondta apának hogy alszok,és megsimította az arcomat.Beszélgettek még így egy kicsit,arról,hogy beteg vagyok,és arról is hogy milyen jól érezték magukat együtt,majd magamban kuncogtam egyet.Mikor kimentek a szobából,felültem az ágyra,és Leonra gondoltam.Annyira hiányzott és úgy vele akartam lenni.Vele akartam aludni,annyira vágytam arra,hogy átöleljen,és hogy itt legyen velem.Felkeltem az ágyból,és mivel hallottam hogy apa és Angie még lent vannak a nappaliba,úgy döntöttem,megkérdezem apát hogy itt aludhatna e Leon.A választól féltem,de most hogy beteg vagyok,és tudja hogy mennyire szeretem Leont,reméltem,hogy beleegyezik.Kinyitottam a szoba ajtót,majd szép lassan elindultam lefele a lépcsőn.Mikor odaértem a nappaliba,el sem hittem,amit láttam.
Apa és Angie csókolóztak.A lélegzetem is elállt,annyira édesek voltak,majd magamba mormogtam egyet.
~Apa Angie,én is itt vagyok. -zavartam meg őket mosolyogva.
~Vilu észre sem vettük, hogy itt vagy ez nem az aminek látszik. -próbált apa magyarázkodni.
~Nyugi,örülök de viszont lenne egy kérdésem.
~Mondd csak Vilu. -néztek rám értelmetlenül.
~Apa tudom,hogy nem szereted ha fiúzok,de szeretném ha ma itt aludhatna velem Leon.Mikor itt volt,összevesztünk,és most annyira szükségem lenne rá,jobban is lennék,kérlek apa.
~Hát nem örülök,de ha neked így jobb,akkor legyen.De ami itt most történt arról Jadenek nem szólhatsz cserébe.Nem akarom hogy így tudja meg.
~Köszönöm,és rendben nem tudja meg. -belül ujjongtam,mert ezek szerint apa elhagyja Jadet és Angievel lesz és ennek nagyon örültem,de legfőképp annak,hogy Leon ma itt aludhat.
Gyorsan felrohantam a szobámba,mint akit üldöznek,és máris elkezdtem tárcsázni Leont.
-Szia Leon. Van egy nagyon jó hírem. -mondtam titokzatosan.
~Szerelmem,hát nem haragszol rám?
~Nem nem haragszom,de gyere át,megbeszéltem apával hogy ma itt aludhatsz,van mesélni valóm is és szükségem van rád.
~Tényleg?? Máris megyek,ha odaértem felmegyek a szobádba addig pihenj puszi. -mondta,majd olyan gyorsan szakadt meg a vonal,hogy elköszönni sem tudtam.
Úgy tettem,ahogy Leon kérte,lefeküdtem az ágyba,az oldalamra feküdtem,és pihentem.Majd mikor megszólalt a csengő,résnyire kinyitottam az ajtót és megálltam,hallottam hogy apa leszólította Leont.
-Violetta nincs jól,vigyázz rá aggódom érte!Ne bántsd meg,és hagyd aludni.
-Így lesz uram. -mondta büszkén Leon.
Gondoltam magamba,hogy ha Leon elmegy reggel,apát megfojtom még emiatt.Majd mikor Leon elindult fel a lépcsőn,gyors becsuktam az ajtót,és lefeküdtem az ágyra,majd kopogás nélkül nyitott ajtót,és leült mellém.
-Szia szerelmem.Minden rendben? -nyomott puszit az arcomra.
-Fogjuk rá,de mondanom kell valamit,aminek nem fogsz örülni. -gondoltam Mr.Nagyképűre,aki mégjobban rámszállt.
-Mi a baj? Ne ijesztgess mondd már mi történt szerelmem. -nézett aggódó szemekkel,és megfogta a kezem.
-Diego itt járt nem rég.
-Hogy érted hogy itt? a lakásba?? -vörösödött el az arca az idegességtől.
-Igen.Feküdtem az ágyban.rád gondoltam,mikor furcsa zaj zavart meg.Először nem érdekelt de mikor már sokadjára hallottam,kezdtem megijedni és odamentem az ajtóhoz majd résnyire kinyitottam.Hallottam egy csörrenést,mire megijedtem,így becsaptam az ajtót,mire egy hang szólított meg a nevemen.Tudtam hogy ismerős a hang,de tudtam azt is,hogy nem apa és nem te voltál,így nagyon megijedtem és lementem.
Mikor megláttam Diegot,azaz Mr.Nagyképűt,majdnem a lélegzetem is elállt,majd kiabáltam vele és elzavartam.Csak azt nem tudom,honnan tudja hogy hol lakom,és hogy nincsenek itthon apáék.Nagyon ideges lettem,majd mikor elment,visszafeküdtem,akkor pedig apáék zavartak meg,és nagyon hiányoztál,ezért megkérdeztem apát hogy itt aludhatsz e,mire igent mondott majd hívtalak és most itt vagy. -meséltem neki.
-Az a .....
-Nyugi Leon engem nem érdekel Diego.
-Tudom szerelmem,de az a patkány követ téged azért tudja hol laksz és többet akar tőled..holnap ha meglátom,azonnal elszámolok vele.
-Rendben az ráférne mert nem akarom hogy még egyszer idejöjjön.
-Ne aggódj nem fog,elintézem holnap,nem hagyom,hogy megkörnyékezzen téged az a nem normális.Te vagy a mindenem és az életem árán is vigyázok rád. -pirult el az arca.
-Jajj Leon olyan aranyos vagy.Én annyira szeretlek. -bújtam oda hozzá,majd magához szorított,és éreztem a szíve dobogását.
-Én is nagyon szeretlek. -fordította a fejem az ajkaihoz,majd az ajkaink egymáséhoz tapadtak,és forrón megcsókolt.
Annyira elpirultam ettől a csóktól,és mindig mikor átölel vagy puszit ad,kiráz a hideg,és egy kellemes bizsergető érzés járja át a testem.Sosem éreztem ilyet,ez az első,és úgy örülök,hogy Leonnak adhatom a szívem,nála megbízhatóbb és jobb srác nincs is,és én vagyok a legboldogabb hogy ő van nekem.
Gondolataimat megtörte az,hogy Leon végigsimította az arcom,és megkérdezte mi baj,mire kuncogtam egyet,és hozzábújtam.Mondtam neki hogy fáradt vagyok,így ő lefeküdt az ágyra,hozzábújtam,és a mellkasára feküdtem,és úgy aludtam.Éreztem ahogy a szíve hevesen ver,a teste erős volt és izmos,feszült rajta a póló,és a legjobb az egészben az volt,hogy Leon folyamatosan simogatott,és éreztem,hogy szeret.
Hamar álomba szenderültem,de éjszaka szép álmomat,egy szörnyen rossz álom törte meg. Mocorogni kezdtem majd grimaszokat vágni,mire Leon felébredt.Szörnyen rosszat álmodtam,és már csak azt vettem észre,hogy ülök az ágyon sikítva.Hallottam a lépteket a lépcsőről,de azt sem tudtam hol vagyok,majd apa jelent meg az ajtóban,addigra már észhez tértem az álomból.
-Violetta jól vagy,mi történt? Leon bántott?? -nézett rám mérges arccal.
-Apa dehogy,csak szörnyen rosszat álmodtam,de menj aludni,itt van Leon ő megvigasztal.
-Jó jó rendben,aludjatok fiatalok.
Kiment apa,majd ránéztem Leonra és bocsánatot kértem.
-Ugyan Violetta semmi baj.
-Ne haragudj apa miatt se,tudod csak félt.
-Megértem.Mit álmodtál Violetta?
-Áhh Diegoról álmodtam,szörnyen frászt kaptam tőle,és azóta csak a rémes arca jelenik meg a fekete szemeivel,mintha egy démon lenne. -futott rajtam át a hideg.
-Meg is értem,azok után hogy csak így idetolta az arcát.
-Nyugi,jól vagyok.-bújtam vissza hozzá,majd pihentem forró,izmos mellkasán.
-Szeretlek.-súgta a fülembe halkan.
-Én is szeretlek.-mondtam félálomba,majd azt vettem észre,hogy már reggel van.
Leon még mindig aludt,annyira aranyos volt,de tudtam,hogy fel kell keltenem,mert mennie kell a stúdióba.
Nem bírtam ki,hogy ne csináljak róla egy képet,annyira cukin aludt,és halkan szuszogott.
Leültem mellé az ágyra,majd végigsimítottam a haján a kezem,mire lassan kinyitotta a szemét,és mosolygott egyet.
-Jó reggelt. -mondtam neki,majd nyomtam egy puszit az arcára.
-Jó reggelt hercegnőm.-ült fel az ágyon és ásított egyet.
-Jól aludtál?
-Igen szerelmem. És te?
-A rémálmot kivéve igen. -csókoltam meg,amit eddig sosem mertem.
Felkeltünk,majd tudtam,hogy apa reggelivel készült,így Leont marasztaltam még a reggeli idejéig.


Sziasztok,remélem tetszett a rész,írjatok sok megjegyzést.
*Martina*