~Jól vagy Violetta?
~Öhm..nem igazán apa.
~Mi a baj Vilu?
~Fája fejem iszonyatosan,és a torkom is.Vettem be gyógyszer és ittam egy forró teát,amit még Angie csinált nekem mielőtt elment.
~Pihenj Violetta,délután pedig meg fog nézni az orvos.
~Apa ne,kérlek,nincs szükségem orvosra!
~Nincs semmi de!Bármit akarsz,mindig megvan,én pedig ezt az egyet akarom!
~Jólvan..
~Angie hova ment? -nézett rám apa kíváncsian.
~Elment elintézni a dolgait,mielőtt elkezdene dolgozni.
Apa kiment a szobából,én pedig felültem az ágyra.Kimentem a fürdőbe,megmostam az arcomat,majd lementem,hogy csináljak magamnak egy forró teát.Így is tettem,majd mikor kész lett,felmentem vissza a szobámba,és leültem az ágyamba,miközben szürcsölgettem a teát,ami olyan forró volt,hogy alig bírtam inni.Gondolkodtam rajta,hogy ennem kéne,de nem volt semmi étvágyam,viszont nem ettem ma még semmit.Gondolkodtam és úgy döntöttem nem eszek,majd csak később.
Mikor megittam a teát,visszafeküdtem,majd újra elaludtam.
Mikor felébredtem,már két óra volt,és arra keltem,hogy Angie bejött a szobámba.
~Jól vagy Violetta? Mennyit aludtál? -nézett rám kedvesen.
~Majdnem egész nap. -néztem rá álmosan.
~Hallom apukád nemsokára megnézet az orvossal.Hidd el csak jót akar,és segíteni akar neked.
~Tudom tudom.Fel kell hívnom Leont,azt mondta átjön délután.
~Ki az a Leon? Csak nem szerelmes valaki? -nézett rám mosolygó arccal,és kacsintott egyet.
~De Angie az vagyok,és látni akarom Leont. -mosolyogtam.
Beütöttem Leon számát,majd elkezdtem hívni.Pár csengés után fel is vette a telefont.
Megbeszéltük,hogy fél óra és itt van,így aztán össze kellett szednem magamat,hogy ne így lásson Leon.Angie segített felkelni,majd el kellett gyorsan mennem fürdeni,mert a ruhámba nagyon beleizzadtam,így gyors megengedtem a vizet,és belehuppantam amilyen gyorsan csak tudtam.
Mikor végeztem,gyorsan átöltöztem,és bementem a szobámba,ahol Angie ült az ágyon.
~Gyönyörű vagy Violetta.Nagyon szerencsés az a fiú,hogy egy ilyen barátnője lehet,mint te.
~Jaj Angie,köszönöm. -öleltem át.
~Gyere menjünk le,keressük meg az édesapádat. -mondta Angie mosolygós tekintettel.
Lementünk a nappaliba,ahol apa ült,és rendezgette a papírjait.Elmondtam neki,hogy Leon mindjárt jön,örült is meg nem is,mert az orvos is jön nem sokára,de bólintott.
~Anige,beszélhetnék veled pár szót? -nézett rá apa,esdeklő tekintettel.
~Persze German.
Kimentek a konyhába,majd beszélgettek.Én pedig oda tipegtem hogy tudjak hallgatózni.
Tudom nem szép dolog a fülelés,de annyira furcsák,hogyha látják egymást,és kíváncsi voltam,apa mit akart mondani Angie-nek.
*German*-*Angie*
~Angie,volna kedved eljönni velem este vacsorázni? Jade a testvérével van,Violetta meg úgyis itt lesz Leonnal,mit szólnál hozzá? De Violettának ne szóljunk róla,nem akarom zavarni ezzel.
~Persze,jó rendben,akkor este,és nem szólok Violettának.
*Vilu szemszöge*
Tudtam,tudtam,hogy valami van köztük.Ujjongtam magamba,nagyon örültem,mert ha összejönnének,Jade elmenne innen és apáék boldogok lehetnének,Angie annyira szeretnivaló,annyira örülnék.
Elindultak a nappaliba,így gyorsan odaszaladtam a zongorához,leültem,és elkezdtem zongorázni és énekelni.Elénekeltem egy dalt ami a Te creo volt,majd mikor befejeztem mosolyogva néztem apáékra.
~Nagyon ügyes vagy Violetta,és olyan tehetséges. -mondta Angie kedves mosollyal az arcán.
~Igen,igazat adok Angie-nek kislányom nagyon ügyes vagy. -mosolygott apa majd Angie-re pillantott.
Kislányom este el kell mennem,lesz egy üzleti megbeszélésem,de addig maradhat Leon.
~Jut eszembe Vilu nekem is el kell mennem este,van egy találkozóm a testvéremmel,de este jövök. -mondta Angie.
~(Testvérével mi? ) -gondoltam magamba nevetve. Rendben akkor majd jöttök. -néztem rájuk fülig érő mosollyal.
~Vilu minden rendben? -kérdezte Angie.
~Persze minden rendben. -mosolyogtam.
Csöngettek.Tudtam,hogy Leon az,így rohantam az ajtóhoz,hogy kinyissam,és beengedjem.
Mikor kinyitottam az ajtót,Leon nyakába ugrottam,majd szorosan átölelt.
~Szerelmem nagyon forró vagy minden rendben? -nézett rám aggódóan.
~Persze minden. -hirtelen homályosabb lett minden,és megszédültem.
~Vilu jól vagy? Gyere ülj le. -fogott Leon és leültetett.
Megmértük a lázam,ami 38.9 volt.Apa azonnal telefonált az orvosnak hogy előbb jöjjön,majd felvett a kezébe,bevitt a szobába,és letett az ágyra.Leon odaült az ágyam szélére,és simogatta a kezem,miközben Angie és apa vizes ruhát tettek a homlokomra,lábamra,mellkasomra.
Nem sokra rá megérkezett az orvos,majd kiküldött mindenkit a szobából,hogy meg tudjon vizsgálni.
Mikor megvizsgált,kiment,és beszélgetett apáékkal,és utána elment.Apáék bejöttek a szobámba,elsőként Leon,és megofogta a kezem,és mondta,hogy pihenjek.
~Apa mi a bajom? -mondtam halkan.
~Tüdőgyulladásod van,azt mondta az orvos,pár napig magas lázad lesz,és hogy sokat kell pihenned,hogy meggyógyulj,és felírt három fajta gyógyszert amit reggel délbe és este is szedned kell.
Nem mondtam semmit,csak lehunytam a szemem.Leon odahajolt,és a fülembe súgta,hogy most elmegy,de később visszajön,és adott egay puszit.Nem tudtam rá válaszolni,mert mire kimondtam volna amit akartam,elaludtam.
Sziasztok,remélem tetszett a rész,bocsi hogy rövid részt hoztam,igyekszek minél többet írni,jó olvasást!
*Martina*
2015. április 30., csütörtök
2015. április 28., kedd
~Chapter 11
Mikor reggel felébredtem,még mindig nem voltam túl jól,ezért még az ágyban maradtam.Mivel tudtam,hogy Angie tegnap már itt aludt nálunk,így vártam,hogy hátha valaki bekopog,hogy kérhessek egy forró teát,és valami gyógyszert,mert a fejem még mindig nagyon sajgott,és a torkom iszonyatosan fájt.Apának nem akartam kiabálni,mert nem akartam,hogy tudja hogy nem vagyok jól mert ő mindig is nagyon aggódott értem.Így vártam még,de még mindig senki nem jelentkezett.
Mivel semmi erőm sem volt,hogy felkeljek,így még feküdtem tovább az ágyban.Majd mikor meghallottam Angie hangját,tudtam,hogy kint van a folyosón és abban bíztam,hogy hátha bejön.
Így is tett,eltelt még pár perc,majd halk kopogást hallottam,és mondtam,hogy jöjjön be.Angie volt az.
~Jó reggelt Vilu,hogy vagy?
~Szia Angie,csukd be az ajtót,és ülj le az ágyra. -mondtam neki suttogva,mert alig tudtam megszólalni,szerintem még lázas is voltam.
~Vilu megijesztessz mi a baj? -nézett rám aggódóan,majd leült az ágyam szélére.
~Nem vagyok jól Angie,szörnyen fáj a fejem és a torkom,és nincs erőm,hoznál nekem egy forró teát és valami gyógyszert? De kérlek apának ne szólj hogy nem vagyok jól. -mondtam,majd lehajtottam a fejem a párnámra,és beledörgölőztem.
~Persze hozok,de ha később sem leszel jól,nem ártana ha szólnánk az édesapádnak.
~Jólvan jólvan. -mondtam neki unott arccal,mert nem akartam,hogy apa egész nap a szobámban legyen.
Angie lement a földszinte,hogy megcsinálja nekem a teát,és hozzon gyógyszert,de mire visszajött már elaludtam.Észre sem vettem,hogy bejött az ajtón és leült az ágyam szélére.Hagyott aludni,majd rá két órára magamtól felébredtem,és ott volt az ágyam mellett a tea,a gyógyszer,és a párnámon egy cetli,amit Angie hagyott itt.Ami rá volt írva:
"El kellett mennem Vilu,mielőtt elkezdek dolgozni a stúdióba,el kell előtte intéznem egy pár dolgot,nem akartalak felkelteni,mert láttam milyen jól alszol a tea az ágy mellett van a gyógyszerrel,édesapád este jön,üzleti úton van.Pihenj sokat aggódom érted,sietek,és utána itt leszek veled. Puszi,Angie."
Mikor elolvastam a cetlit,megpróbáltam felülni az ágyra,majd a teáért nyúltam és a gyógyszerért,majd bevettem.Megkerestem a telefonomat,és bekapcsoltam.Leon sokszor keresett,így nem tudtam eldönteni,felhívjam-e vagy inkább ne,de aztán eldöntöttem,és elkezdtem tárcsázni Leont.Kis időre rá felvette a telefont.
~Szia Violetta,kerestelek,de ki voltál kapcsolva.
~Szia,igen,mert aludtam. -mondtam "félhalott" hangon,és be is voltam rekedve.
~Szerelmem minden okés?
~Nem,nem vagyok jól Leon beteg vagyok. -mondtam neki halkan,hisz alig tudtam megszólalni.
~De mi.. mi a baj? -kérdezte aggódóan.
~Fáj a fejem és a torkom,és még ma nem keltem fel az ágyból. ugye délután átjössz? -kérdeztem remegő hangon.
~Persze,átmegyek,addig is kérlek pihenj szerelmem.Mennem kell órára,de amint végeztem felhívlak és találkozunk. Szeretlek.
~Rendben,várlak,én is szeretlek Csao Leon.
~Szia.
Letettem a telefont,majd megpróbáltam felkelni az ágyból,és kimentem a fürfőszobába.Eddig a szoba és a fürdő között fél perc volt a táv,ami most öt percbe tellett.Mikor odaértem,megmostam hideg vízzel az arcom,majd megtöröltem,visszamentem a szobába,és bemásztam az ágyamba.Az oldalamra fordultam,majd kis idő elteltével el is aludtam.Észre sem vettem mikor apa belépett a szobámba,de utána felébredtem rá.Nagyon meg voltam lepődve,mert Angie azt mondta,apa csak este jön,mert üzleti úton van.Felültem az ágyamra,és apa odaült az ágynak a szélére.
Sziasztok,remélem tetszik a rész,és bocsi amiért most rövid részt hoztam!
Jó olvasást! :)
*Martina*
Mivel semmi erőm sem volt,hogy felkeljek,így még feküdtem tovább az ágyban.Majd mikor meghallottam Angie hangját,tudtam,hogy kint van a folyosón és abban bíztam,hogy hátha bejön.
Így is tett,eltelt még pár perc,majd halk kopogást hallottam,és mondtam,hogy jöjjön be.Angie volt az.
~Jó reggelt Vilu,hogy vagy?
~Szia Angie,csukd be az ajtót,és ülj le az ágyra. -mondtam neki suttogva,mert alig tudtam megszólalni,szerintem még lázas is voltam.
~Vilu megijesztessz mi a baj? -nézett rám aggódóan,majd leült az ágyam szélére.
~Nem vagyok jól Angie,szörnyen fáj a fejem és a torkom,és nincs erőm,hoznál nekem egy forró teát és valami gyógyszert? De kérlek apának ne szólj hogy nem vagyok jól. -mondtam,majd lehajtottam a fejem a párnámra,és beledörgölőztem.
~Persze hozok,de ha később sem leszel jól,nem ártana ha szólnánk az édesapádnak.
~Jólvan jólvan. -mondtam neki unott arccal,mert nem akartam,hogy apa egész nap a szobámban legyen.
Angie lement a földszinte,hogy megcsinálja nekem a teát,és hozzon gyógyszert,de mire visszajött már elaludtam.Észre sem vettem,hogy bejött az ajtón és leült az ágyam szélére.Hagyott aludni,majd rá két órára magamtól felébredtem,és ott volt az ágyam mellett a tea,a gyógyszer,és a párnámon egy cetli,amit Angie hagyott itt.Ami rá volt írva:
"El kellett mennem Vilu,mielőtt elkezdek dolgozni a stúdióba,el kell előtte intéznem egy pár dolgot,nem akartalak felkelteni,mert láttam milyen jól alszol a tea az ágy mellett van a gyógyszerrel,édesapád este jön,üzleti úton van.Pihenj sokat aggódom érted,sietek,és utána itt leszek veled. Puszi,Angie."
Mikor elolvastam a cetlit,megpróbáltam felülni az ágyra,majd a teáért nyúltam és a gyógyszerért,majd bevettem.Megkerestem a telefonomat,és bekapcsoltam.Leon sokszor keresett,így nem tudtam eldönteni,felhívjam-e vagy inkább ne,de aztán eldöntöttem,és elkezdtem tárcsázni Leont.Kis időre rá felvette a telefont.
~Szia Violetta,kerestelek,de ki voltál kapcsolva.
~Szia,igen,mert aludtam. -mondtam "félhalott" hangon,és be is voltam rekedve.
~Szerelmem minden okés?
~Nem,nem vagyok jól Leon beteg vagyok. -mondtam neki halkan,hisz alig tudtam megszólalni.
~De mi.. mi a baj? -kérdezte aggódóan.
~Fáj a fejem és a torkom,és még ma nem keltem fel az ágyból. ugye délután átjössz? -kérdeztem remegő hangon.
~Persze,átmegyek,addig is kérlek pihenj szerelmem.Mennem kell órára,de amint végeztem felhívlak és találkozunk. Szeretlek.
~Rendben,várlak,én is szeretlek Csao Leon.
~Szia.
Letettem a telefont,majd megpróbáltam felkelni az ágyból,és kimentem a fürfőszobába.Eddig a szoba és a fürdő között fél perc volt a táv,ami most öt percbe tellett.Mikor odaértem,megmostam hideg vízzel az arcom,majd megtöröltem,visszamentem a szobába,és bemásztam az ágyamba.Az oldalamra fordultam,majd kis idő elteltével el is aludtam.Észre sem vettem mikor apa belépett a szobámba,de utána felébredtem rá.Nagyon meg voltam lepődve,mert Angie azt mondta,apa csak este jön,mert üzleti úton van.Felültem az ágyamra,és apa odaült az ágynak a szélére.
Sziasztok,remélem tetszik a rész,és bocsi amiért most rövid részt hoztam!
Jó olvasást! :)
*Martina*
2015. április 26., vasárnap
~Chapter 10
Miután megcsókolt,megállt előttem,és két oldalról megfogta az arcom,azután végig simította rajta puha,lágy ujjait.Azután odahajolt hozzám,és arcon puszilt,majd a fülembe súgta:
~Szeretlek Violetta,őszintén szeretlek,és veled akarok lenni mindig. -nézett rám,majd huncutul kacsintott egyet.
~Én is szeretlek Leon,és én is mindig veled akarok lenni. -néztem rá,majd odahajoltam és megcsókoltam.
Gyere menjünk,annyira várom már,hogy kipróbáljam a motorozást.
~Rendben,gyere menjünk. -fogta meg a kezem erősen.
Mikor odaértünk,odamentünk Lara-hoz,Leon motorjáért.Odaértünk,majd Lara megállt,és úgy nézett rám,mint aki meg akar fojtani.
~Sziasztok...csak nem motorozni hoztad a csajodat? -mondta Lara undok arccal.
~Szia Lara,de igen,fel fog ülni mögém és megyünk pár kört,légyszíves hozd ide a motort.-nézett rá Leon idegesebb arccal.
~Ch..jolvan..
Kiállhatatlan ez a lány,ráadásul totál odavan Leonért és nem akarom hogy elvegye tőlem,mert nagyon szeretem.
~Hercegnőm,ugye nem fogsz félni? Átölelsz,és én vigyázok rád,bízz bennem. -ölelt át olyan erősen,amennyire csak tudott.
~Nem tudom Leó,fogalmam sincs,de bízom benned,és tudom,hogy veled biztonságban vagyok.-néztem rá,és odabújtam hozzá.
Lara odaért a motorral majd gúnyos tekintettel odaadta Leonnak,és elköszöntünk tőle.
Leon rám adta a motoros kellékeket,majd felmentünk a pályára,és felültem mögé.Megkértem rá,hogy lassan menjen,hisz életemben akkor ültem először motoron,és nagyon féltem.Átöleltem Leont,és éreztem,hogy megnyugodtam.Majd szép lassan elindultunk,és Leon figyelembe vette amit kértem tőle,lassan ment,nehogy bajunk essen.Olyan szorosan hozzábújtam amennyire csak tudtam,és éreztem az izmosságát,és annyira boldog voltam,mint még életemben sohasem.Mentünk pár kört,majd mikor oldalra pillantottam,megláttam Lara-t,hogy ott állt a korlátnál,és le sem vette rólunk a szemét,és olyan fejet vágott,mintha azt kívánná magában,hogy bárcsak leesnék a motorról.Egy idő után már nem is néztem arra,nem akartam elrontani a boldogságomat egy olyan csaj miatt,mint Lara,csakis arra akartam gondolni,hogy Leonnal vagyok.
Mikor már meguntuk a köröket,leszálltunk a motorról,visszavittük Lara-hoz,majd elindultunk haza,miközben beszélgettünk.
~Jól érezted magad? Minden rendben?
~Igen nagyon jól éreztem magamat,annyira boldog vagyok Leon.
~Örülök,és amennyiszer csak tudlak,el foglak hozni a pályára,ígérem,csak hogy mindig mellettem legyél.-mondta,miközben átölelt.
~Köszönöm Leon,nagyon szeretlek.
~Én is nagyon szeretlek Violetta.De most már mennem kell,de holnap is átjövök délután és meglátogatlak ha szeretnéd,mert ugye nem jössz a héten a stúdióba.
~Persze Leon,nagyon szeretném,hogy átgyere,és várlak.
~Szeretlek,és kérlek vigyázz magadra.-nézett rám,és adott egy puszit.
~Én is szeretlek,és te is vigyázz magadra. -leheltem egy puszit az arcára.
Elköszöntünk egymástól,majd elindultam haza.Még messze jártam,és kezdett sötétedni,este hat óra volt.
*Vilu szemszöge*
Annyira hiányzik Leon.Nagyon jól éreztem magam vele ma is,úgy mint mindig.Remélem örökké ilyen boldog leszek,hisz még soha nem éreztem ilyet.Kicsit szomorú vagyok,amiért tudom,hogy Lara odavan Leonért,de viszont nem aggódom,mert teljes egészében megbízom Leonban,és ahogy észrevettem,őt nem nagyon érdekli Lara,és ennek nagyon örülök.Nagyon várom a holnapot,hogy újra lássam azt,akit szeretek,és hogy egy újabb nap teljen el,amikor boldog vagyok.
*Leon szemszöge*
Csodálatos napom volt,egy gyönyörű nővel,a föld legnagyobb kincsével,akit annyira,de annyira szeretek.
Remélem sosem veszítem el őt,ő nekem a legfontosabb.Bár az az idióta Diego oda van érte,de nem engedem neki,hogy elvegye tőlem azt,akit szeretek,és tudom,hogy Vilut úgysem érdekli más.
Hazaértem,majd elmentem lezuhanyozni,csináltam vacsorát,és mikor mindennel kész lettem,leültem az ágyamra,és elkezdtem gitározni.Nem tudom mi volt az a dallam,amit játszottam,egyszerűen csak jött.
Folyamatosan Violettára gondoltam.Mikor végeztem mindennel,befeküdtem az ágyamba,és megpróbáltam aludni.Egy ideig még forgolódtam,de aztán épphogy elálmosodtam,és sikerült elaludnom.
*Vilu szemszöge*
Mivel már késő van,felhívom apát,hogy jöjjön el értem.Nem voltam benne biztos,hogy jó ötlet egyedül sétálni a sötétben.Így elővettem a telefonom,tárcsáztam apát,majd megkértem jöjjön el értem.
Eljött értem,és elindultunk haza.Mikor odaértünk,apa beállt a ház elé,és kiszálltam az autóból.
Egyszerre éreztem magamat fáradtnak,és egyszerre nem jól.Elfogott egy furcsa rosszullét,de apának nem mondtam semmit,nem akartam ijesztgetni,és azt sem akartam,hogy ne engedjen el sehova,és hogy ne jöhessen át Leon.Beléptem az ajtón,letettem a cuccomat,majd apára néztem.
~Apa felmegyek,és lefekszem aludni,fáradt vagyok.
~Csak fáradt vagy? Látom rajtad,hogy nem vagy jól,minden okés? -kérdezte apa komor arccal.
~Persze apa csak nagyon fáradt vagyok,úgyhogy megyek is,és lefekszem aludni.
Elköszöntem apától,majd felmentem az emeletre,leraktam a szobámban a cuccomat,és elmentem a fürdőszobába,hogy megfürödjek.Teleengedtem a kádat úgy ahogy szoktam,és mikor az tele lett,belemásztam.Sietni akartam,mert nem voltam jól,így hamar végeztem.Kiszálltam a kádból,felöltöztem a pizsamámra,arcot mostam,és bementem a szobámba,s lefeküdtem az ágyba.Nagyon sajgott a fejem,és fájt a torkom,és a hasam is.Nem akartam,hogy beteg legyek,azt sem tudtam,mi a bajom,és mivel nem is voltam jól s fáradt is voltam,így hamar elaludtam.
Sziasztok,remélem tetszett a rész,jó olvasást kívánok,és amint tudom hozom a következő részt.
Ha tetszik,hagyj nyomot magad után,oszd meg,írj megjegyzést.Köszi.
~Szeretlek Violetta,őszintén szeretlek,és veled akarok lenni mindig. -nézett rám,majd huncutul kacsintott egyet.
~Én is szeretlek Leon,és én is mindig veled akarok lenni. -néztem rá,majd odahajoltam és megcsókoltam.
Gyere menjünk,annyira várom már,hogy kipróbáljam a motorozást.
~Rendben,gyere menjünk. -fogta meg a kezem erősen.
Mikor odaértünk,odamentünk Lara-hoz,Leon motorjáért.Odaértünk,majd Lara megállt,és úgy nézett rám,mint aki meg akar fojtani.
~Sziasztok...csak nem motorozni hoztad a csajodat? -mondta Lara undok arccal.
~Szia Lara,de igen,fel fog ülni mögém és megyünk pár kört,légyszíves hozd ide a motort.-nézett rá Leon idegesebb arccal.
~Ch..jolvan..
Kiállhatatlan ez a lány,ráadásul totál odavan Leonért és nem akarom hogy elvegye tőlem,mert nagyon szeretem.
~Hercegnőm,ugye nem fogsz félni? Átölelsz,és én vigyázok rád,bízz bennem. -ölelt át olyan erősen,amennyire csak tudott.
~Nem tudom Leó,fogalmam sincs,de bízom benned,és tudom,hogy veled biztonságban vagyok.-néztem rá,és odabújtam hozzá.
Lara odaért a motorral majd gúnyos tekintettel odaadta Leonnak,és elköszöntünk tőle.
Leon rám adta a motoros kellékeket,majd felmentünk a pályára,és felültem mögé.Megkértem rá,hogy lassan menjen,hisz életemben akkor ültem először motoron,és nagyon féltem.Átöleltem Leont,és éreztem,hogy megnyugodtam.Majd szép lassan elindultunk,és Leon figyelembe vette amit kértem tőle,lassan ment,nehogy bajunk essen.Olyan szorosan hozzábújtam amennyire csak tudtam,és éreztem az izmosságát,és annyira boldog voltam,mint még életemben sohasem.Mentünk pár kört,majd mikor oldalra pillantottam,megláttam Lara-t,hogy ott állt a korlátnál,és le sem vette rólunk a szemét,és olyan fejet vágott,mintha azt kívánná magában,hogy bárcsak leesnék a motorról.Egy idő után már nem is néztem arra,nem akartam elrontani a boldogságomat egy olyan csaj miatt,mint Lara,csakis arra akartam gondolni,hogy Leonnal vagyok.
Mikor már meguntuk a köröket,leszálltunk a motorról,visszavittük Lara-hoz,majd elindultunk haza,miközben beszélgettünk.
~Jól érezted magad? Minden rendben?
~Igen nagyon jól éreztem magamat,annyira boldog vagyok Leon.
~Örülök,és amennyiszer csak tudlak,el foglak hozni a pályára,ígérem,csak hogy mindig mellettem legyél.-mondta,miközben átölelt.
~Köszönöm Leon,nagyon szeretlek.
~Én is nagyon szeretlek Violetta.De most már mennem kell,de holnap is átjövök délután és meglátogatlak ha szeretnéd,mert ugye nem jössz a héten a stúdióba.
~Persze Leon,nagyon szeretném,hogy átgyere,és várlak.
~Szeretlek,és kérlek vigyázz magadra.-nézett rám,és adott egy puszit.
~Én is szeretlek,és te is vigyázz magadra. -leheltem egy puszit az arcára.
Elköszöntünk egymástól,majd elindultam haza.Még messze jártam,és kezdett sötétedni,este hat óra volt.
*Vilu szemszöge*
Annyira hiányzik Leon.Nagyon jól éreztem magam vele ma is,úgy mint mindig.Remélem örökké ilyen boldog leszek,hisz még soha nem éreztem ilyet.Kicsit szomorú vagyok,amiért tudom,hogy Lara odavan Leonért,de viszont nem aggódom,mert teljes egészében megbízom Leonban,és ahogy észrevettem,őt nem nagyon érdekli Lara,és ennek nagyon örülök.Nagyon várom a holnapot,hogy újra lássam azt,akit szeretek,és hogy egy újabb nap teljen el,amikor boldog vagyok.
*Leon szemszöge*
Csodálatos napom volt,egy gyönyörű nővel,a föld legnagyobb kincsével,akit annyira,de annyira szeretek.
Remélem sosem veszítem el őt,ő nekem a legfontosabb.Bár az az idióta Diego oda van érte,de nem engedem neki,hogy elvegye tőlem azt,akit szeretek,és tudom,hogy Vilut úgysem érdekli más.
Hazaértem,majd elmentem lezuhanyozni,csináltam vacsorát,és mikor mindennel kész lettem,leültem az ágyamra,és elkezdtem gitározni.Nem tudom mi volt az a dallam,amit játszottam,egyszerűen csak jött.
Folyamatosan Violettára gondoltam.Mikor végeztem mindennel,befeküdtem az ágyamba,és megpróbáltam aludni.Egy ideig még forgolódtam,de aztán épphogy elálmosodtam,és sikerült elaludnom.
*Vilu szemszöge*
Mivel már késő van,felhívom apát,hogy jöjjön el értem.Nem voltam benne biztos,hogy jó ötlet egyedül sétálni a sötétben.Így elővettem a telefonom,tárcsáztam apát,majd megkértem jöjjön el értem.
Eljött értem,és elindultunk haza.Mikor odaértünk,apa beállt a ház elé,és kiszálltam az autóból.
Egyszerre éreztem magamat fáradtnak,és egyszerre nem jól.Elfogott egy furcsa rosszullét,de apának nem mondtam semmit,nem akartam ijesztgetni,és azt sem akartam,hogy ne engedjen el sehova,és hogy ne jöhessen át Leon.Beléptem az ajtón,letettem a cuccomat,majd apára néztem.
~Apa felmegyek,és lefekszem aludni,fáradt vagyok.
~Csak fáradt vagy? Látom rajtad,hogy nem vagy jól,minden okés? -kérdezte apa komor arccal.
~Persze apa csak nagyon fáradt vagyok,úgyhogy megyek is,és lefekszem aludni.
Elköszöntem apától,majd felmentem az emeletre,leraktam a szobámban a cuccomat,és elmentem a fürdőszobába,hogy megfürödjek.Teleengedtem a kádat úgy ahogy szoktam,és mikor az tele lett,belemásztam.Sietni akartam,mert nem voltam jól,így hamar végeztem.Kiszálltam a kádból,felöltöztem a pizsamámra,arcot mostam,és bementem a szobámba,s lefeküdtem az ágyba.Nagyon sajgott a fejem,és fájt a torkom,és a hasam is.Nem akartam,hogy beteg legyek,azt sem tudtam,mi a bajom,és mivel nem is voltam jól s fáradt is voltam,így hamar elaludtam.
Sziasztok,remélem tetszett a rész,jó olvasást kívánok,és amint tudom hozom a következő részt.
Ha tetszik,hagyj nyomot magad után,oszd meg,írj megjegyzést.Köszi.
2015. április 23., csütörtök
~Chapter 9
Leültünk kint a ház előtt egy padra,majd Angie elkezdett mesélni a munkájáról.
~Felvettek egy stúdióba,énektanárként.Stúdió 69. ez a neve. Örülök,mert nincs innen messze,és az apukád nagyon szeretné,hogy ideköltözzek. -mondta Angie,majd rámnézett mosolygósan.
~Értem Angie. -néztem rá nagyon meglepődött arccal,kigubbadt szemekkel,hisz Angie azt mondta énektanárként felvették egy stúdióba,és az a stúdió az ugyan az,ahova én járok,ezekszerint ő lesz az énektanárom,aminek nagyon örültem,persze ámultam,mikor mondta.
~Violetta baj van? Miért nézel rám így?
~Az énektanárom leszel!! -mondtam neki szinte kiabálva,mosollyal az arcomon.
~Ezt hogy érted Violetta? Csak nem..? -kacsintott egyet.
~Csak de! Oda járok abba a stúdióba,Angie el sem hiszem Te leszel az énektanárom,szuper! -mondtam neki,ujjongva,mint akit akkora öröm ért,hogy megváltotta a világot.
~Szuper Violetta nagyon örülök. -mondta,majd átölelt.
~Én is! -majd átöleltem.
Visszamentünk a házba,mondta Angie,hogy neki mennie kell,mert még dolga van,én pedig felmentem a szobámba.Már kora délután volt.Most már csak arra kellett várnom,hogy Leon telefonáljon,és hogy jöhessen.Fel akartam hívni,mikor épp kopogtak.
~Gyere be. -mondtam kedves hangon,majd apa ajtót nyitott.
~Szia Vilu,nem láttad Angie-t? -kérdezte kíváncsian.
~De,nem rég ment el,azt mondta még dolga van.Este jön.Apa szerintem Leon nem sokára jön,kérlek legyél vele jófej,és kedves,Leon sokat jelent számomra,éppúgy mint Te,csak Te apaként,ő mint fiú. -mondtam apának félig vörös arccal,majd átöleltem.
~Ezt megbeszéltük nem? -mondta apa mosolyogva.
~De de.Menj apa még átöltözöm,és felhívom Leont. -küldtem ki apát a szobámból.
Kiment,majd elkezdtem kutakodni a szekrényemben,hogy a legeslegszebb ruhát vegyem fel.
Mikor elkezdtem volna keresni a szekrényem aljában,csörrent a telefonom.Leon volt az.
~Szia Leon. Mikor jössz? Már én is és apa is vár. -mondtam neki remegő hangon.
~Szia. kb. egy óra múlva ott vagyok szépségem. -mondta,nagyon édes hangon.
~Várunk.Megyek mert még öltözök. -köszöntem volna el tőle.
~Szeretlek Violetta. -mondta,és hallottam,hogy a legőszintébben mondja.
~Én is szeretlek Leon,de most már tényleg megyek.
~Rendben,szia Violetta.
~Szia. -köszöntem el tőle,majd folytattam a keresést.
Meg is találtam azt a ruhát,amit most viselni akartam.A kedvenc ruhám.Hosszú ruha,tapadós,leér a térdemig,és érzem ahogy hozzásimul a testemhez,nagyon szeretem ezt a ruhát.Átvettem,majd bementem a fürdőszobába,hogy fessek magamra valami kicsi sminket,hogy nézzek ki valahogy.
Mikor kész lettem,elindultam le a lépcsőn,aminek a végénél apa állt tátott szájjal.
~Apa mi az? Ennyire csúnya lennék? -kérdeztem tőle.
~Nem,nem dehogy is,épp ez az,hogy gyönyörű vagy Violetta. -nézett rám apa,és mosolygott.
~Köszönöm apa.Egy óra,és itt van Leon. -mondtam neki mosolyogva,és büszkén.
~Jólvan,akkor készítek az asztalra süteményt üdítőt,meg egy két dolgot. -mondta apa mosolyogva.
~Apa.Ugye Jade nincs itthon? -kérdeztem tőle,nem akartam,hogy itt legyen,mikor Leon jön.
~Nincs,Jade elment a testvéréhez,este jön,Olga és Ramallo pedig bevásárolni vannak. -mondta apa higgadtan.
~Okés.
Leültem a zongoránkhoz,majd elzongoráztam és énekeltem azt a dalt,amit Leon írt.A Voy por ti-t.
Mikor végeztem,már észrevettem,hogy pár perc múlva egy óra.Már csöngettek is.Tudtam,hogy Leon az,mondtam apának,hogy üljön a nappaliba én pedig ajtót nyitok.Odaértem az ajtóhoz,és piros arccal kinyitottam.
~Szia Leon. -mondtam,majd átöleltem.
~Szia kicsim. -ölelt át erősen.
~Gyere be,apa a nappaliba van,szeretnélek neki bemutatni.
Bementünk a nappaliba,apa felállt,majd kedvesen kezet nyújtott Leonnak.
~German Castillo.Örvendek. -mondta apa félmosollyal.
~Leon Vargas. -mondta Leon,majd kezet fogtak.
~Van zongorátok? -kérdezte Leon,majd megfogta a kezem,és odavezetett.
Együtt elénekeltük a Voy por ti-t,és mikor befejeztük,apa odajött hozzánk.
~Ügyes vagy Leon,nem is tudtuk,hogy zongorázol.
~Ezt én sem tudtam! -mondtam Leonnak,kíváncsi arccal.
~Kiskoromban tanultam meg zongorázni,és szeretem is a zongorát. -kacsintott rám Leon majd átfogta a derekam.
~Gyertek fiatalok,az asztalon van sütemény és miegymás,üljetek le. -mondta apa ránk nézve kedvesen.
Leültünk,majd majszoltuk a süteményt,és mellette üdítőztünk,és beszélgettünk.Másfél óra múlva,mondtam Leonnak,hogy menjünk fel a szobámba,megmutatom neki,aminek ő örült.
Elköszöntünk apától,majd felmentünk a szobámba.Elfelejtettem becsukni a naplómat,ami ott volt az ágyamon kinyitva.Leon meglátta,de megkértem szépen,hogy ne olvassa el,mert ez nekem fontos.
Így odamentem,becsuktam a naplóm,és elraktam a fiúkomba.Memutattam Leonnak az édesanyámról készült képeket,majd elmeséltem neki a ma reggel történteket Angie-ről.Aztán mondta Leon,hogy kapott egy másik motort,amíg nincs kész az ővé,és mondta,hogy menjünk ki a pályára.
~Menjünk ki,szeretném,ha mögém ülnél a motorra,és együtt mennénk egy kört. -mondta Leon,majd rámkacsintott.
~De Leon,én..én félek a motoron szerintem. -néztem rá égő arccal.
~Honnan tudod,ha még ki sem próbáltad? Nagyon szuper érzés,bízz bennem.Vigyázok rád. -mondta Leon,majd átölelt.
~Hát jóó,de meg kell kérdeznem apát! -mondtam,majd belegondoltam,hogy apa úgysem engedne el,hisz félt,és nem engedné meg hogy motorra üljek,de nem tikolózom előtte,így féltem.
Lementünk a nappaliba,megkerestük apát,majd oda mentünk hozzá,hogy megkérezzük,elmehetek-e.
~Apa,tudod említettük,hogy Leon másik hobbija a motorozás.Ki szeretne vinni a motorpályára,elmehetünk?? Annyira szeretném kipróbálni. -néztem apára könyörgő szemmel.
~Jólvan menjetek,de legkésőbb este hétre itthon legyél Violetta. mondta apa,majd kacsintott.
~Itthon leszek köszönöm apa. -ugrottam nyakába,majd szorosan átöleltem.
Összeszedtük a cuccunk,és elindultunk a pályára.Megálltunk egy pillanatra,majd Leon megcsókolt.
~Felvettek egy stúdióba,énektanárként.Stúdió 69. ez a neve. Örülök,mert nincs innen messze,és az apukád nagyon szeretné,hogy ideköltözzek. -mondta Angie,majd rámnézett mosolygósan.
~Értem Angie. -néztem rá nagyon meglepődött arccal,kigubbadt szemekkel,hisz Angie azt mondta énektanárként felvették egy stúdióba,és az a stúdió az ugyan az,ahova én járok,ezekszerint ő lesz az énektanárom,aminek nagyon örültem,persze ámultam,mikor mondta.
~Violetta baj van? Miért nézel rám így?
~Az énektanárom leszel!! -mondtam neki szinte kiabálva,mosollyal az arcomon.
~Ezt hogy érted Violetta? Csak nem..? -kacsintott egyet.
~Csak de! Oda járok abba a stúdióba,Angie el sem hiszem Te leszel az énektanárom,szuper! -mondtam neki,ujjongva,mint akit akkora öröm ért,hogy megváltotta a világot.
~Szuper Violetta nagyon örülök. -mondta,majd átölelt.
~Én is! -majd átöleltem.
Visszamentünk a házba,mondta Angie,hogy neki mennie kell,mert még dolga van,én pedig felmentem a szobámba.Már kora délután volt.Most már csak arra kellett várnom,hogy Leon telefonáljon,és hogy jöhessen.Fel akartam hívni,mikor épp kopogtak.
~Gyere be. -mondtam kedves hangon,majd apa ajtót nyitott.
~Szia Vilu,nem láttad Angie-t? -kérdezte kíváncsian.
~De,nem rég ment el,azt mondta még dolga van.Este jön.Apa szerintem Leon nem sokára jön,kérlek legyél vele jófej,és kedves,Leon sokat jelent számomra,éppúgy mint Te,csak Te apaként,ő mint fiú. -mondtam apának félig vörös arccal,majd átöleltem.
~Ezt megbeszéltük nem? -mondta apa mosolyogva.
~De de.Menj apa még átöltözöm,és felhívom Leont. -küldtem ki apát a szobámból.
Kiment,majd elkezdtem kutakodni a szekrényemben,hogy a legeslegszebb ruhát vegyem fel.
Mikor elkezdtem volna keresni a szekrényem aljában,csörrent a telefonom.Leon volt az.
~Szia Leon. Mikor jössz? Már én is és apa is vár. -mondtam neki remegő hangon.
~Szia. kb. egy óra múlva ott vagyok szépségem. -mondta,nagyon édes hangon.
~Várunk.Megyek mert még öltözök. -köszöntem volna el tőle.
~Szeretlek Violetta. -mondta,és hallottam,hogy a legőszintébben mondja.
~Én is szeretlek Leon,de most már tényleg megyek.
~Rendben,szia Violetta.
~Szia. -köszöntem el tőle,majd folytattam a keresést.
Meg is találtam azt a ruhát,amit most viselni akartam.A kedvenc ruhám.Hosszú ruha,tapadós,leér a térdemig,és érzem ahogy hozzásimul a testemhez,nagyon szeretem ezt a ruhát.Átvettem,majd bementem a fürdőszobába,hogy fessek magamra valami kicsi sminket,hogy nézzek ki valahogy.
Mikor kész lettem,elindultam le a lépcsőn,aminek a végénél apa állt tátott szájjal.
~Apa mi az? Ennyire csúnya lennék? -kérdeztem tőle.
~Nem,nem dehogy is,épp ez az,hogy gyönyörű vagy Violetta. -nézett rám apa,és mosolygott.
~Köszönöm apa.Egy óra,és itt van Leon. -mondtam neki mosolyogva,és büszkén.
~Jólvan,akkor készítek az asztalra süteményt üdítőt,meg egy két dolgot. -mondta apa mosolyogva.
~Apa.Ugye Jade nincs itthon? -kérdeztem tőle,nem akartam,hogy itt legyen,mikor Leon jön.
~Nincs,Jade elment a testvéréhez,este jön,Olga és Ramallo pedig bevásárolni vannak. -mondta apa higgadtan.
~Okés.
Leültem a zongoránkhoz,majd elzongoráztam és énekeltem azt a dalt,amit Leon írt.A Voy por ti-t.
Mikor végeztem,már észrevettem,hogy pár perc múlva egy óra.Már csöngettek is.Tudtam,hogy Leon az,mondtam apának,hogy üljön a nappaliba én pedig ajtót nyitok.Odaértem az ajtóhoz,és piros arccal kinyitottam.
~Szia Leon. -mondtam,majd átöleltem.
~Szia kicsim. -ölelt át erősen.
~Gyere be,apa a nappaliba van,szeretnélek neki bemutatni.
Bementünk a nappaliba,apa felállt,majd kedvesen kezet nyújtott Leonnak.
~German Castillo.Örvendek. -mondta apa félmosollyal.
~Leon Vargas. -mondta Leon,majd kezet fogtak.
~Van zongorátok? -kérdezte Leon,majd megfogta a kezem,és odavezetett.
Együtt elénekeltük a Voy por ti-t,és mikor befejeztük,apa odajött hozzánk.
~Ügyes vagy Leon,nem is tudtuk,hogy zongorázol.
~Ezt én sem tudtam! -mondtam Leonnak,kíváncsi arccal.
~Kiskoromban tanultam meg zongorázni,és szeretem is a zongorát. -kacsintott rám Leon majd átfogta a derekam.
~Gyertek fiatalok,az asztalon van sütemény és miegymás,üljetek le. -mondta apa ránk nézve kedvesen.
Leültünk,majd majszoltuk a süteményt,és mellette üdítőztünk,és beszélgettünk.Másfél óra múlva,mondtam Leonnak,hogy menjünk fel a szobámba,megmutatom neki,aminek ő örült.
Elköszöntünk apától,majd felmentünk a szobámba.Elfelejtettem becsukni a naplómat,ami ott volt az ágyamon kinyitva.Leon meglátta,de megkértem szépen,hogy ne olvassa el,mert ez nekem fontos.
Így odamentem,becsuktam a naplóm,és elraktam a fiúkomba.Memutattam Leonnak az édesanyámról készült képeket,majd elmeséltem neki a ma reggel történteket Angie-ről.Aztán mondta Leon,hogy kapott egy másik motort,amíg nincs kész az ővé,és mondta,hogy menjünk ki a pályára.
~Menjünk ki,szeretném,ha mögém ülnél a motorra,és együtt mennénk egy kört. -mondta Leon,majd rámkacsintott.
~De Leon,én..én félek a motoron szerintem. -néztem rá égő arccal.
~Honnan tudod,ha még ki sem próbáltad? Nagyon szuper érzés,bízz bennem.Vigyázok rád. -mondta Leon,majd átölelt.
~Hát jóó,de meg kell kérdeznem apát! -mondtam,majd belegondoltam,hogy apa úgysem engedne el,hisz félt,és nem engedné meg hogy motorra üljek,de nem tikolózom előtte,így féltem.
Lementünk a nappaliba,megkerestük apát,majd oda mentünk hozzá,hogy megkérezzük,elmehetek-e.
~Apa,tudod említettük,hogy Leon másik hobbija a motorozás.Ki szeretne vinni a motorpályára,elmehetünk?? Annyira szeretném kipróbálni. -néztem apára könyörgő szemmel.
~Jólvan menjetek,de legkésőbb este hétre itthon legyél Violetta. mondta apa,majd kacsintott.
~Itthon leszek köszönöm apa. -ugrottam nyakába,majd szorosan átöleltem.
Összeszedtük a cuccunk,és elindultunk a pályára.Megálltunk egy pillanatra,majd Leon megcsókolt.
2015. április 21., kedd
~Chapter 8
Odajött hozzám apa,leült a kanapéra,míg én csináltam a reggelimet,és mondta,hogy mindjárt itt lesz Angie,mert ugye megígérte,hogy reggelrei itt lesz.Addig csendben beszélgettünk.
~Jól aludtál Violetta? -kérdezte apa,majd láttam a szeme sarkában egy gyenge csillogást.
~Igen apa jól aludtam,csak fáradt vagyok,nem aludtam ki magam. -mondtam neki,majd ásítottam egy nagyot.
~Maradj ma itthon Vilu,sok minden történt az elmúlt időben,és így legalább lenne ma rá időd,hogy megismerd jól a nagynénédet is. -nézett rám apa,majd rám mosolygott.
~Szuper lenne apa,köszönöm. -mentem oda hozzá és átöleltem.
~Apa! Megbeszéltem Leonnal,hogy reggel 7-kor itt találkozunk,de mivel nem megyek ma suliba,felhívom!-mondtam neki,majd felszaladtam a szobámba.
Megkerestem a telefonomat,és már tárcsáztam is Leont.Kis idő után felvette.
~Szia Leon.Ne haragudj,most nem tudunk találkozni,nem megyek ma suliba,mert történt valami ami fontos.-mondtam neki kicsit bánatosan is és boldogan is,mert hiányzott is,meg a nagynénémre is gondoltam.
~Minden rendben Violetta? -kérdezte aranyos hangon.
~Persze minden rendben! Délután ha végeztél a suliba gyere el hozzám,apa mondta,hogy hívjalak el,így legalább megismered őt is,és itt lehetsz velem estig.♥ -mondtam neki,majd mosolyogtam.
~Rendben Violetta,alig várom,hogy lássalak.♥
~Én is várom Leon.♥ De most mennem kell,akkor délután.Csao Leon.:)
~Rendben,délután.Szia Vilu.♥
Majd letettük a telefont,leviharzottam a földszintre,és lehuppantam apa mellé.Elmondtam neki,hogy Leon délután átjön,és hogy itt lesz estig.Apa egy picit húzta a száját,de aztán arca mosolyra kényszerült.
Beszélgettünk még Leóról,a stúdióról,majd egy kis idő után csöngettek.Biztos voltam benne,hogy a nagynéném az,így szaladtam is az ajtóba,majd kis idő után kinyitottam.
~A..A...Angie? -néztem rá kicsit kigubbadt szemekkel,hisz csak most fogom megismerni.
~Szia Violetta,igen Angie vagyok :) -nézett rám,és mosolygott. (tudni kell,hogy nagyon szép mosolya van,és kedves arca).
~Gyere be apa is itt van a nappaliba.-mondtam neki,majd bevezettem,és leült apa mellé.
~Violetta. Angie mostantól nálunk lakik,a vendégszobában,és így meg tudjátok jól ismerni egymást,biztos vagyok benne,hogy nagyon jóban lesztek. -mondta apa,majd rám nézett,közben mosolygott.
~Szuper apa,köszönöm! -álltam fel,és átöleltem apát.
Majd mondtam Angie-nek,menjünk fel a szobába,és meséljen anyáról,és magáról.Felmentünk,leültünk az ágyamra,és Angie elkezdett mesélni,én csak csendben hallgattam.
~Anyukád nagyon jó énekesnő volt.Nagyon szerette mindenki,csodálatos asszony volt,a legjobb feleség,és mellette persze a legeslegjobb testvér.Te még nagyon kicsi voltál Violetta,ezért nem is ismertél fel,régen mikor kicsi voltál,nagyon sokat játszottam veled,ahogy az édesanyád is. Mindig úgy hívtál,hogy Ami.
Nagyon eleven kislány voltál,aztán meghalt az édesanyád,majd az apukád félelemből megfogott és elhozott magával,és nem engedte hogy meglátogassalak.Így megfogtam magam és eljöttem hozzád,hiszen sohasem felejtettelek el.Mindig látni akartalak,persze apukád,és a makacsság.
~Tényleg Angie? Apa ilyet tenne? -néztem rá kicsit mérgesebb szemmel,hisz mindez apa miatt van,hogy eddig nem ismerhettem meg.
~Igen tudod az apád nagyon érzékeny lelkű ember.Mikor elveszítette anyukádat,nem gondolkodott,csak ment és ment minél messzebbre. -mondta Angie,majd láttam az arcán,hogy könnyezni szeretne.
~Angie,mostantól minden rendben! Itt vagy,és most már nem engedlek el.Te leszel a legjobb nagynéni,és egyben legjobb barátnőm is! -mondtam neki mosolyogva,és átöleltem.
~És veled minden rendben Violetta? szomorúnak tűnsz. -érdeklődött.
~Hát nem igazán.Apa egy kiállhatatlan nővel van együtt,akit ki nem állok.Szörnyű,hogy minden nap kell vele találkoznom,apa nem is szereti őt,és feleségül akarja venni. -néztem Angie-re szomorúan,és ő átölelt.
~Egyben biztos vagyok Violetta.Ismerem apukádat.Ha nem szereti azt a nőt,nem fogja elvenni feleségül.
Az apád nagyon jó ember Vilu.Néha makacs,de Te vagy a szeme fénye,és nézi azt is neked mi a jó.
~Bárcsak igazad lenne Angie.-néztem rá,majd lehajtottam a fejem.
~Igazam lesz! :) -mondta majd nevetett,mire én is elkezdtem nevetni.
Beszélgettünk még egy kicsit,majd lementünk a konyhába,hogy reggelizzünk.Feltálaltam a reggelit,de mire kész lett,apa már nem volt sehol.Folyton rohan a munkába.Leültünk Angie-vel és megreggeliztünk.
Angie nagyon sokat mesélt apáról.Úgy beszél róla,mintha ezer éve együtt lennének,pedig nincsenek.
Bár én jobban örülnék,ha Angie-vel lenne apa.Szuper lenne.Angie tökéletes nő,külsőre is,belsőre is,megértő,kedves,szép,és okos,pont apához való.Gondolkodtam magamba,majd féltem megszólalni,nehogy véletlen hangosan gondolkozzak.Mikor befejeztük a reggelit,Angie felajánlotta,hogy menjünk el sétálni.
~Jól aludtál Violetta? -kérdezte apa,majd láttam a szeme sarkában egy gyenge csillogást.
~Igen apa jól aludtam,csak fáradt vagyok,nem aludtam ki magam. -mondtam neki,majd ásítottam egy nagyot.
~Maradj ma itthon Vilu,sok minden történt az elmúlt időben,és így legalább lenne ma rá időd,hogy megismerd jól a nagynénédet is. -nézett rám apa,majd rám mosolygott.
~Szuper lenne apa,köszönöm. -mentem oda hozzá és átöleltem.
~Apa! Megbeszéltem Leonnal,hogy reggel 7-kor itt találkozunk,de mivel nem megyek ma suliba,felhívom!-mondtam neki,majd felszaladtam a szobámba.
Megkerestem a telefonomat,és már tárcsáztam is Leont.Kis idő után felvette.
~Szia Leon.Ne haragudj,most nem tudunk találkozni,nem megyek ma suliba,mert történt valami ami fontos.-mondtam neki kicsit bánatosan is és boldogan is,mert hiányzott is,meg a nagynénémre is gondoltam.
~Minden rendben Violetta? -kérdezte aranyos hangon.
~Persze minden rendben! Délután ha végeztél a suliba gyere el hozzám,apa mondta,hogy hívjalak el,így legalább megismered őt is,és itt lehetsz velem estig.♥ -mondtam neki,majd mosolyogtam.
~Rendben Violetta,alig várom,hogy lássalak.♥
~Én is várom Leon.♥ De most mennem kell,akkor délután.Csao Leon.:)
~Rendben,délután.Szia Vilu.♥
Majd letettük a telefont,leviharzottam a földszintre,és lehuppantam apa mellé.Elmondtam neki,hogy Leon délután átjön,és hogy itt lesz estig.Apa egy picit húzta a száját,de aztán arca mosolyra kényszerült.
Beszélgettünk még Leóról,a stúdióról,majd egy kis idő után csöngettek.Biztos voltam benne,hogy a nagynéném az,így szaladtam is az ajtóba,majd kis idő után kinyitottam.
~A..A...Angie? -néztem rá kicsit kigubbadt szemekkel,hisz csak most fogom megismerni.
~Szia Violetta,igen Angie vagyok :) -nézett rám,és mosolygott. (tudni kell,hogy nagyon szép mosolya van,és kedves arca).
~Gyere be apa is itt van a nappaliba.-mondtam neki,majd bevezettem,és leült apa mellé.
~Violetta. Angie mostantól nálunk lakik,a vendégszobában,és így meg tudjátok jól ismerni egymást,biztos vagyok benne,hogy nagyon jóban lesztek. -mondta apa,majd rám nézett,közben mosolygott.
~Szuper apa,köszönöm! -álltam fel,és átöleltem apát.
Majd mondtam Angie-nek,menjünk fel a szobába,és meséljen anyáról,és magáról.Felmentünk,leültünk az ágyamra,és Angie elkezdett mesélni,én csak csendben hallgattam.
~Anyukád nagyon jó énekesnő volt.Nagyon szerette mindenki,csodálatos asszony volt,a legjobb feleség,és mellette persze a legeslegjobb testvér.Te még nagyon kicsi voltál Violetta,ezért nem is ismertél fel,régen mikor kicsi voltál,nagyon sokat játszottam veled,ahogy az édesanyád is. Mindig úgy hívtál,hogy Ami.
Nagyon eleven kislány voltál,aztán meghalt az édesanyád,majd az apukád félelemből megfogott és elhozott magával,és nem engedte hogy meglátogassalak.Így megfogtam magam és eljöttem hozzád,hiszen sohasem felejtettelek el.Mindig látni akartalak,persze apukád,és a makacsság.
~Tényleg Angie? Apa ilyet tenne? -néztem rá kicsit mérgesebb szemmel,hisz mindez apa miatt van,hogy eddig nem ismerhettem meg.
~Igen tudod az apád nagyon érzékeny lelkű ember.Mikor elveszítette anyukádat,nem gondolkodott,csak ment és ment minél messzebbre. -mondta Angie,majd láttam az arcán,hogy könnyezni szeretne.
~Angie,mostantól minden rendben! Itt vagy,és most már nem engedlek el.Te leszel a legjobb nagynéni,és egyben legjobb barátnőm is! -mondtam neki mosolyogva,és átöleltem.
~És veled minden rendben Violetta? szomorúnak tűnsz. -érdeklődött.
~Hát nem igazán.Apa egy kiállhatatlan nővel van együtt,akit ki nem állok.Szörnyű,hogy minden nap kell vele találkoznom,apa nem is szereti őt,és feleségül akarja venni. -néztem Angie-re szomorúan,és ő átölelt.
~Egyben biztos vagyok Violetta.Ismerem apukádat.Ha nem szereti azt a nőt,nem fogja elvenni feleségül.
Az apád nagyon jó ember Vilu.Néha makacs,de Te vagy a szeme fénye,és nézi azt is neked mi a jó.
~Bárcsak igazad lenne Angie.-néztem rá,majd lehajtottam a fejem.
~Igazam lesz! :) -mondta majd nevetett,mire én is elkezdtem nevetni.
Beszélgettünk még egy kicsit,majd lementünk a konyhába,hogy reggelizzünk.Feltálaltam a reggelit,de mire kész lett,apa már nem volt sehol.Folyton rohan a munkába.Leültünk Angie-vel és megreggeliztünk.
Angie nagyon sokat mesélt apáról.Úgy beszél róla,mintha ezer éve együtt lennének,pedig nincsenek.
Bár én jobban örülnék,ha Angie-vel lenne apa.Szuper lenne.Angie tökéletes nő,külsőre is,belsőre is,megértő,kedves,szép,és okos,pont apához való.Gondolkodtam magamba,majd féltem megszólalni,nehogy véletlen hangosan gondolkozzak.Mikor befejeztük a reggelit,Angie felajánlotta,hogy menjünk el sétálni.
2015. április 20., hétfő
~Chapter 7/2.
Mikor hazaértem,beléptem az ajtón,majd felmentem a szobámba,leraktam a cuccomat és bementem a fürdőbe.Megmostam az arcomat,és átöltöztem,majd lementem,hogy megkeressem apát,ami nem volt nehéz.
~Szia apa. -mondtam neki,kicsit dühösebb szemmel,mert eszembe jutott az éttermi vacsora.
~Szia Violetta,lassan kezdj el fürdeni,és átöltözni,mert este 7 órakor megyünk az étterembe.-mondta apa egy fél vigyort erőltetve az arcán.
~Á,apa,szeretnék tőled kérdezni valamit! -néztem rá kissé meglepődött arccal.
~Igen kislányom? -nézett rám apa,hisz nem értett semmit.
~Ma reggel odajött hozzám egy szép nő,és kérdezte hogy én vagyok-e Violetta,és mondtam neki,hogy igen,és aztán kérdezte,hogy nem-e ismerem meg,és annyit mondott,hogy Angie a neve,és hogy az anyukám..
Apa te tudod ki az a nő? Szép hosszú szőke haja van. Apa ha valamit titkolsz mondd el. -néztem rá morcosabb arccal,mert nagyon kíváncsi voltam,apa biztosan tudja ki lehetett az.
~Kislányom.Sajnálom,hogy eddig nem mondtam el,de féltem,mivel anyukád meghalt,és nem mertem elmondani.De az a nő,aki odament hozzád,Ő anyukádnak a testvére!Ő a nagynénéd. -mondta apa,majd lángba borult az arca,kínosan érezte magát.
~De apa!! Miért nem mondtad el?? Meg kell találnom őt!! -néztem rá lehajtott fejjel.
~Én tudom,hogy hol van,holnap reggelre itt lesz,de csak akkor,ha ma kedves leszel az étterembe Jade-del.
És akkor elintézem azt is,hogy a nagynénéd ideköltözzön,hogy együtt tudjatok lenni.
~Rendben apa megegyeztünk,köszönöm!! -mosolyogva átöleltem apát,hisz nagyon örültem,hogy megismerem a nagynénémet!Nagyon kedvesnek tűnik,és szép,és biztosan nagyon fogom szeretni.
~Violetta menj és fürödj,aztán öltözz,és indulunk.-mondta apa vetve egy kacsintást felém.
~Rendben apa megyek. -néztem rá,majd még egyszer átöleltem.
Fölmentem a szobámba,hogy elővegyem a kedvenc törölközőmet,és elindultam a fürdőszobába.
Megengedtem a vizet,és mikor tele lett a kád,belefeküdtem,és élveztem a forró vizet,közben Leonra gondoltam.Azt hiszem,beleszerettem.Mindig csak rá gondolok,és hiányzik.Igen.Ha hazaértünk a vacsorából,felhívom.Nagyon hiányzik.Annyira aranyos fiú,és nagyon sokat jelent nekem.
Gyorsan elmerültem a gondolataimban,észre sem vettem,hogy már fél órája a kádban fekszek.
Mikor észrevettem,gyorsan kiszálltam,megtörölköztem,felöltöztem,és bementem a szobámba.
Kikutattam a szekrényemet,hogy találjak egy alkalomhoz illő szép ruhát,amit meg is találtam.
~Szia apa. -mondtam neki,kicsit dühösebb szemmel,mert eszembe jutott az éttermi vacsora.
~Szia Violetta,lassan kezdj el fürdeni,és átöltözni,mert este 7 órakor megyünk az étterembe.-mondta apa egy fél vigyort erőltetve az arcán.
~Á,apa,szeretnék tőled kérdezni valamit! -néztem rá kissé meglepődött arccal.
~Igen kislányom? -nézett rám apa,hisz nem értett semmit.
~Ma reggel odajött hozzám egy szép nő,és kérdezte hogy én vagyok-e Violetta,és mondtam neki,hogy igen,és aztán kérdezte,hogy nem-e ismerem meg,és annyit mondott,hogy Angie a neve,és hogy az anyukám..
Apa te tudod ki az a nő? Szép hosszú szőke haja van. Apa ha valamit titkolsz mondd el. -néztem rá morcosabb arccal,mert nagyon kíváncsi voltam,apa biztosan tudja ki lehetett az.
~Kislányom.Sajnálom,hogy eddig nem mondtam el,de féltem,mivel anyukád meghalt,és nem mertem elmondani.De az a nő,aki odament hozzád,Ő anyukádnak a testvére!Ő a nagynénéd. -mondta apa,majd lángba borult az arca,kínosan érezte magát.
~De apa!! Miért nem mondtad el?? Meg kell találnom őt!! -néztem rá lehajtott fejjel.
~Én tudom,hogy hol van,holnap reggelre itt lesz,de csak akkor,ha ma kedves leszel az étterembe Jade-del.
És akkor elintézem azt is,hogy a nagynénéd ideköltözzön,hogy együtt tudjatok lenni.
~Rendben apa megegyeztünk,köszönöm!! -mosolyogva átöleltem apát,hisz nagyon örültem,hogy megismerem a nagynénémet!Nagyon kedvesnek tűnik,és szép,és biztosan nagyon fogom szeretni.
~Violetta menj és fürödj,aztán öltözz,és indulunk.-mondta apa vetve egy kacsintást felém.
~Rendben apa megyek. -néztem rá,majd még egyszer átöleltem.
Fölmentem a szobámba,hogy elővegyem a kedvenc törölközőmet,és elindultam a fürdőszobába.
Megengedtem a vizet,és mikor tele lett a kád,belefeküdtem,és élveztem a forró vizet,közben Leonra gondoltam.Azt hiszem,beleszerettem.Mindig csak rá gondolok,és hiányzik.Igen.Ha hazaértünk a vacsorából,felhívom.Nagyon hiányzik.Annyira aranyos fiú,és nagyon sokat jelent nekem.
Gyorsan elmerültem a gondolataimban,észre sem vettem,hogy már fél órája a kádban fekszek.
Mikor észrevettem,gyorsan kiszálltam,megtörölköztem,felöltöztem,és bementem a szobámba.
Kikutattam a szekrényemet,hogy találjak egy alkalomhoz illő szép ruhát,amit meg is találtam.
Mikor felvettem a ruhát,lementem a nappaliba,és leültem apa mellé.Vártuk Jade-t,mert ő még készülődött.
~Apa.Annyira szeretnék neked elmondani valamit,csak félek,hogy kiakadsz majd.-néztem apára szomorú arccal,hisz tudtam,ha elmondom neki,hogy szerelmes vagyok,biztosan kiakad.
~Kislányom,lehet,hogy néha túlzásba esek,de nem vagyok én olyan gonosz,hogy ne hallgassalak meg,és lekiabáljalak,mikor tudod te is,hogy te vagy nekem a legfontosabb.
~Ha ez igaz,akkor kérlek hallgass meg,és ne akadj ki! Kezdek felnőni,jogom van már lassan bármihez,és amit mondani akarok,az olyan dolog,ami már mindenkivel megtörtént.
~Csak nem fiú van a dologban Violetta?? -néztem rám apa komor arccal,majd egy idő után kisimult az arca.
~De apa igen.Nem fogok hazudozni neked,csak szeretném,ha megértenél,ez fontos nekem. -néztem apára könyörgő arccal,hisz annyira szerettem volna,ha mellettem áll.
~Jól van jól van.. ki az a fiú? A stúdióban ismerted meg? -nézett rám apa kedves mosollyal,kíváncsian.
~Igen csoporttársak vagyunk,és Leon a neve.Apa ő annyira kedves fiú.Megbízom benne,és fontos nekem.
Szeretném,ha elfogadnád,ha együtt lennék vele.Ígérem apa,ha bármi baj van,te vagy az első aki megtud mindent,és szeretném is,ha megismernéd.Apa ugye nem vagy mérges? -néztem rá,és kicsordult egy könnycseppem,hisz annyira féltem,hogy apa nem ért meg,és kiakad majd.
~Violetta..látom rajtad,hogy amióta bejársz a stúdióba boldogabb vagy,és engem az tesz boldoggá,ha te boldog vagy! Ha szerelmes vagy,az csodálatos érzés,úgy ahogy nekem is az volt az édesanyáddal.
Féltelek téged nagyon,hogy ne törjék össze a szívedet,de ha te és ő is így érez,ez ellen nem tehetek semmit!
Ha szeretnéd,holnap hívd át délután,megismerem,és eljöhet hozzád bármikor! Megegyeztünk? -mosolygott rám apa,miközben néha oldalt bökött és csiklandozott.
~Apa apa ez szuper köszönöm köszönöm,te vagy a világ legjobb apukája nagyon szeretlek apa!!♥ -annyira boldog voltam,hogy el sem tudom mondani.
~Jól van jól van,gyere ide. -húzott magához apa,és átölelt.
Miközben elnevetgéltünk,észre sem vettük,hogy Jade jött le a lépcsőn.Mikor leért megkérdezte mi történt.
~Sziasztok mitől van ilyen jó kedvetek? -nézett ránk Jade komolyabb arccal,miközben mi még mindig mosolyogtunk apával.
~Violetta szerelmes! -mondta apa Jade-re nézve mosolyogva.
~Áh értem nem kicsi ő még ehhez? -nézett apára Jade,úgy,mintha ő lenne az anyám..
~Nem. Violetta igen is érett már ahhoz,hogy barátkozzon,és életében először szerelmes. -mondta neki apa mellém állva,aminek nagyon örültem.
~Hát te tudod.. -mondta irigy fejjel Jade. (ki nem állom Jade-t)
Elindultunk az étterembe,beültünk és vacsoráztunk.Másfél óra alatt lezajlott az egész,majd elindultunk haza.
Mikor hazaértünk,már fáradt voltam,elköszöntem apáéktól,és felmentem a szobámba.
Gondolkodtam rajta,hogy felhívom Leont,amit meg is tettem! Beütöttem a számát,és már hívtam is.
~Szia Leon,minden okés? Végeztél a pályán? -mondtam neki édes hangon.
~Szia gyönyörűségem,igen minden rendben,csak elromlott a motorom,és 3 nap múlva lesz kész. -mondta Leon,és a hangjától kirázott a hideg. ♥
~Sajnálom Leon. -mondtam neki,bánatos hangon.
~És veled minden okés? otthon vagy? -kérdezte kíváncsian.
~Igen Leon most értem haza apáékkal voltunk étterembe.Reggel sok mesélni valóm lesz,és egy meglepetésem is lesz. -mondtam Leonnak,aki máris kíváncsiskodott.
~Na és mi az szépségem?
~Majd megtudod,ne kíváncsiskodj! -mondtam neki kicsit komolyabban,és nevettem egyet.
~Rendben várom a reggelt,szeretlek Violetta.♥ -mondta olyan édesen,hogy beleborzongtam.
~Én is várom,és én is szeretlek Leon. ♥ De most megyek,fáradt vagyok,akkor reggel találkozunk.
~Rendben aludj jól Violetta.
~Vigyázz magadra,Csao Leon. -mondtam,majd letettem a telefont.
Ezután átöltöztem pizsamára,és befeküdtem az ágyamba,betakaróztam és az oldalamra fordultam,majd aludtam.Másnap reggel lementem a nappaliba álmosan,hogy megcsináljam a reggelimet.Apa kint ült a dolgozóasztalánál,majd mikor láttam,hogy leteszi a papírokat,mondtam neki jöjjön és beszélgessünk.
~Chapter 7
Mikor odaértem,megálltam,és mikor hátranéztem,már láttam Leont.Odajött hozzám és szorosan átölelt,mintha sosem szeretne elengedni többet.Fura érzés volt,elpirultam.Majd kinyitottam a szemem,és a szemébe néztem.
~Minden rendben? -kérdezte,és a szeme sarkában láttam a csillogást,és a mosolyt az arcán.
~Igen minden rendben van :) Menjünk ki sétálni. -nem volt minden rendben,aggasztott az esti éttermes vacsora is,és az is,hogy ki lehetett az a nő,aki reggel odajött hozzám.
Kimentünk sétálni,és megláttam egy ismerős arcot.Hirtelen nem tudtam ki volt az,csak akkor jöttem rá,mikor közeledett felénk,és odajött hozzánk.Majd mérgesen ránézett Leonra,és utána rám.
~Violetta volna kedved velem sétálni egyet? -nézett rám és vetett felém egy kacsintást.
~Szállj le Violettáról,és menj el innen..-mondta neki Leon,dühösen,majd beállt elém.
~Diego!Nem megyek veled sehová,nem is ismerlek,menj el..-mondtam neki őszintén,ami jött belőlem,majd odabújtam Leonhoz,ő pedig szorosan átölelt. :$
~Ezt még megbánod..-mondta vörösre nyúlt,dühös és mérges arccal Diego Leonnak.
~Leon nyugodj meg nem érdekel ez az idióta,ne foglalkozz vele,gyere menjünk be. -néztem rá piros arccal,majd megfogtam a kezét,amit észre sem vettem.
Bementünk,majd leültünk,és elkezdtünk beszélgetni.Láttam Leonon,hogy valamit nagyon szeretne mondani.
~Violetta.Mondanom kell valamit. -mondta,és elpirult,miközben mélyen a szemembe nézett.
~Igen Leon? Hallgatlak mondd,mi a baj. -néztem mélyen a szemébe,és izgatottan vártam hogy mondja.
~Én..nagyon kedvellek Vilu. Talán jobban is,mint kellene.Azt hiszem,szeretlek! Mindig hiányzol,amikor nem vagy velem,és legszívesebben állandóan veled lennék.Veled érzem jól magam.Veled minden szép és jó.
Veled akarok lenni Violetta.Szeretlek,és nem akarok mást,csak azt,hogy viszonozd. -mondta a szemembe,majd lehajtotta a fejét,és sóhajtott egyet.
~Leon. Én..én ugyan így érzek.Csak azt tudom,ha hazamegyek,elkezdesz hiányozni.És mindig várom,hogy újra lássalak.Egy rossz nap után,mikor meglátlak,és megölelsz,megnyugszom.Fontos vagy nekem.Azt hiszem,én is szeretlek Leon. -mondtam neki őszintén majd lehajtottam a fejem,és elpirultam.
Egy pillanatig csendben voltunk mind a ketten,a fejem még mindig le volt hajtva,csak annyit éreztem,hogy Leon megfogja az arcom.Felemelte a fejem,a szemembe nézett,majd átölelt,és utána újra megcsókolt.
Csodálatos érzés volt,ilyet még nem éreztem,és úgy éreztem,hogy mindig Leonnal akarok lenni.Mindig.
Hogy minden percemet vele akarom tölteni.Ölelni őt,szükségem van rá.
~Leon mennem kell órára.Most fogjuk énekelni a dalt,nagyon izgulok. -mondtam neki,és megszorítottam a kezét.
~Nyugi sikerülni fog,ügyes leszel,én ott leszek,és nézlek! -mondta,majd adott egy puszit az arcomra.
Bementünk a terembe,és rá nem sokra elkezdtünk felállni a színpadra a csajokkal,és énekelni.
~Minden rendben? -kérdezte,és a szeme sarkában láttam a csillogást,és a mosolyt az arcán.
~Igen minden rendben van :) Menjünk ki sétálni. -nem volt minden rendben,aggasztott az esti éttermes vacsora is,és az is,hogy ki lehetett az a nő,aki reggel odajött hozzám.
Kimentünk sétálni,és megláttam egy ismerős arcot.Hirtelen nem tudtam ki volt az,csak akkor jöttem rá,mikor közeledett felénk,és odajött hozzánk.Majd mérgesen ránézett Leonra,és utána rám.
~Violetta volna kedved velem sétálni egyet? -nézett rám és vetett felém egy kacsintást.
~Szállj le Violettáról,és menj el innen..-mondta neki Leon,dühösen,majd beállt elém.
~Diego!Nem megyek veled sehová,nem is ismerlek,menj el..-mondtam neki őszintén,ami jött belőlem,majd odabújtam Leonhoz,ő pedig szorosan átölelt. :$
~Ezt még megbánod..-mondta vörösre nyúlt,dühös és mérges arccal Diego Leonnak.
~Leon nyugodj meg nem érdekel ez az idióta,ne foglalkozz vele,gyere menjünk be. -néztem rá piros arccal,majd megfogtam a kezét,amit észre sem vettem.
Bementünk,majd leültünk,és elkezdtünk beszélgetni.Láttam Leonon,hogy valamit nagyon szeretne mondani.
~Violetta.Mondanom kell valamit. -mondta,és elpirult,miközben mélyen a szemembe nézett.
~Igen Leon? Hallgatlak mondd,mi a baj. -néztem mélyen a szemébe,és izgatottan vártam hogy mondja.
~Én..nagyon kedvellek Vilu. Talán jobban is,mint kellene.Azt hiszem,szeretlek! Mindig hiányzol,amikor nem vagy velem,és legszívesebben állandóan veled lennék.Veled érzem jól magam.Veled minden szép és jó.
Veled akarok lenni Violetta.Szeretlek,és nem akarok mást,csak azt,hogy viszonozd. -mondta a szemembe,majd lehajtotta a fejét,és sóhajtott egyet.
~Leon. Én..én ugyan így érzek.Csak azt tudom,ha hazamegyek,elkezdesz hiányozni.És mindig várom,hogy újra lássalak.Egy rossz nap után,mikor meglátlak,és megölelsz,megnyugszom.Fontos vagy nekem.Azt hiszem,én is szeretlek Leon. -mondtam neki őszintén majd lehajtottam a fejem,és elpirultam.
Egy pillanatig csendben voltunk mind a ketten,a fejem még mindig le volt hajtva,csak annyit éreztem,hogy Leon megfogja az arcom.Felemelte a fejem,a szemembe nézett,majd átölelt,és utána újra megcsókolt.
Csodálatos érzés volt,ilyet még nem éreztem,és úgy éreztem,hogy mindig Leonnal akarok lenni.Mindig.
Hogy minden percemet vele akarom tölteni.Ölelni őt,szükségem van rá.
~Leon mennem kell órára.Most fogjuk énekelni a dalt,nagyon izgulok. -mondtam neki,és megszorítottam a kezét.
~Nyugi sikerülni fog,ügyes leszel,én ott leszek,és nézlek! -mondta,majd adott egy puszit az arcomra.
Bementünk a terembe,és rá nem sokra elkezdtünk felállni a színpadra a csajokkal,és énekelni.
Az,hogy Leon ott volt,és láttam,erőt adott,és sokkal könnyebben ment a dal,mint hittem.
Mikor végeztünk,leszálltam a színpadról,és odamentem Leonhoz,és átöleltem.
Leonnak mennie kellett,így elköszöntem tőle,majd Pablo szólt mindenkinek,hogy gyűlés,átbeszéljük a fellépéseket.Örültem neki,bár féltem,hogy Diegoval fog összerakni,azt pedig nem akartam.
Figyelem,Figyelem! -mondta Pablo,majd a csoport összes tagja sorba megállt a színpadnál.
Most átbeszéljük,hogy ki kivel fog színpadra lépni,már sorolom is.-mondta mosollyal az arcán.
Francesca Camilával,Ludmila Diegoval,Maxi Natyval,és Leon Violettával! Írjatok egy dalt,és próbáljatok,mert 2 hét múlva fellépés.Sok sikert mindenkinek. -mikor befejezte amit mondott,kiment a teremből.
Mindenki örült a fellépésnek,de én örültem a legjobban,mert Leonnal fogok színpadra lépni,és emiatt kimondhatatlanul boldog voltam!Odamentem a lányokhoz,és elmeséltem nekik mi történt.
~Sziasztok csajok.-mondtam fülig érő mosollyal az arcomon.
~Szia Vilu,mi ez a nagy mosoly? -kérdezték szintén mosolyogva.
~Háát..Leonról van szó.:) -mondtam ki az igazságot,közben mélyen elpirultam.
~Jártok? Viluu mondd,hogy jártok :)) -mondták a csajok,majd átöleltek.
~Nem tudom most,hogy járunk-e,de bevallottuk egymásnak az érzéseinket,és Leon már 2-szer ism megcsókolt:) -mondtam nekik vörös arccal.
~Hűhaa Viluu :)) Gratuálunk:)) -majd átöleltek.
Bementünk a többi órára,majd mikor már minden órának vége volt,kimentem a stúdióból,és kerestem Leont.
Nem kellett sokáig keresnem,mert mikor kiértem,ő már ott volt,és boldogan közelített felém.
~Leon el sem fogod hinni amit most mondok!:) -néztem rá mosolyogva.
~Mit? :) -kacsintott rám.
~Pablo kiválasztotta ki kivel fog fellépni 2 hét múlva. És Te meg Én együtt lépünk fel:)) -ugrottam a nyakába,majd szorosan öleltem.
~El sem hiszem,nagyon örülök Violetta:)) Szeretlek! -mondta,majd a szemembe nézett,és újra átölelt.
~De most mennem kell Vilu,megyek a motorpályára,2 óra hosszáig tart.Van kedved eljönni? -kérdezte,majd könyörgő szemmel rám nézett.
~Most nem tudok Leon,de úgy volt hogy elkísérsz haza hát mégsem? Kár,de most nekem mennem kell haza,holnap elmesélem miért. -szomorú voltam amiért Leon nem kísér el,de megértettem őt.
~Rendben Vilu,és ne haragudj amiért nem tudok most veled menni,kárpótolom,reggel 7-kor találkozunk a házatok előtt? -nézett rám csillogó szemmel.
~Persze,okés Leon,most megyek,akkor reggel.-mondtam,majd adtam egy puszit az arcára.
~Szeretlek Violetta.-nézett rám,és aztán búcsúzásképp adott 1 csókot,amitől lángba borult az arcom.♥
~Én is szeretlek Leon. -néztem rá piros arccal,és aztán elindultam.
Hír
Sziasztok! Ma 2 részben fogok kirakni 1 részt,mert túl hosszú lett.
Remélem tetszeni fog nektek,jó olvasást! :)
Remélem tetszeni fog nektek,jó olvasást! :)
2015. április 19., vasárnap
~Chapter 6.
~Miután Leon elment,beléptem az ajtón,és hallottam ahogy apa és Jade veszekedtek.
Nem szóltam semmit,csak köszöntem,és aztán elindultam az emeletre a szobámba,letettem a cuccom,és bementem a fürdőszobába,hogy megfürödjek.Elővettem a kedvenc pizsamámat,majd megengedtem a forró vizet,és amíg tele nem lett a kád,megálltam a tükör előtt,megfésülködtem,és arcot mostam.
Miután megfürödtem,felöltöztem pizsamára,és lementem a konyhába vacsorázni.
Mikor lementem senki nem volt lent,örültem is,legalább nyugodtan meg tudtam vacsorázni.
Megettem a vacsorát,mire végeztem apa kijött jó éjszakát kívánni és felmentem a szobámba,elővettem a naplóm és elkezdtem bele írni. Amit bele írtam:
"Megint 1 csodálatos nap..Nagyon jól éreztem magamat ma Leonnal,és ahogy láttam,ő is.
Nem tudom mi az a furcsa érzés,amit kezdek érezni iránta,de többet érzek iránta mint barátság.
Elég ha meglátom,máris elönt a forróság,és mikor köszön,mikor rám néz,úgy érzem más nem létezik olyankor.A kedvessége,egyszerűen hihetetlen,és a meglepetései..boldog vagyok mikor ő ott van.
Talán csak egy fura ábránd,de tudom,hogy nem az,és nem tudok erről beszélni senkivel.
Várom a reggelt,Leonnal 7-kor találkozunk,és együtt megyünk suliba,és ez jó kedvvel tölt el."
Becsuktam a naplómat,és lefeküdtem az ágyba.Nem tudtam aludni,csak forgolódtam,gondolkoztam rajta,hogy felhívom Leont.Töprengtem rajta,aztán arra a döntésre jutottam,hogy felhívom.
Kezembe vettem a telefonom,elkezdtem írni Leon számát,és hívtam.
~Szia Leon,ne haragudj amiért ilyenkor zavarlak.. -azt sem tudtam mit mondjak neki,csak magamban elpirultam.
~Szia Vilu semmi gond,bármikor hívhatsz,és én is épp fel akartalak hívni,csak gondolkodtam rajta,nem akartalak zavarni..:)
~Te sosem zavarsz,bármikor hívhatsz:) hogy vagy Leon minden rendben?
~Jól vagyok,csak hiányzol Violetta. :/ -:$ nagyon elpirultam,nem gondoltam volna,hogy ezt ki merem mondani.
~Te is hiányzol Leon,és ugye nem felejtetted el a reggel 7 órát? -nagyon vártam a reggelt,mert hiányzott Leon,és nem gondoltam volna hogy ezt fogja mondani,olyan aranyos:$
~Nem felejtettem el,reggel 7 órakor ott leszek ;)
~Várom:) Most megyek,kezdek fáradni,akkor reggel :) Csao Leon. -nem akartam letenni,de tudtam ha nem teszem le,még a végén elszólom magamat,és kínos lett volna.
~Rendben,aludj jól,és akkor reggel :) Csao Vilu. -hiányzol Violetta,látni akarlak:(
Mikor letettem a telefont,befeküdtem az ágyba,és nem sokra rá el is aludtam.
*Leon szemszöge*
Leraktuk a telefont,befeküdtem az ágyamba,és néztem a plafont,nem tudtam aludni.
Állandóan eszembe jut Violetta,és egyszerűen csak azt érzem,hogy hiányzik.
Nem tudom mit kellene tennem,elmondanom neki hogy érzek?Vagy magamba folytani,és túllépni ezen?
Vagy csak egyszerűen kimutatni? Nem tudom mit tehetnék,de egyenlőre várok. (gondolkoztam magamba)
Várom a reggelt,hogy lássam Violettát.Töprengtem egy kicsit,majd lehunytam a szemem,és aludtam.
*Violetta szemszöge*
Reggel arra ébredtem,hogy megint csörgött az óra.6:30 volt,így ki kellett kelnem az ágyból.
Bementem a fürdőszobába,arcot mostam,átöltöztem,és lementem a földszintre,ahol apa olvasgatott.
Nem nagyon akartam beszélgetni vele,de tudtam,hogy úgyis beszélni akar majd valamiről.Jól is sejtettem.
~Violetta ma hamarabb gyere haza, el akarunk Jade-el vinni egy étterembe,hogy ott vacsorázzunk. -nézett rám,és úgy tett,mintha annyira jól kijönnék Jade-el..
~Apa ne csak ezt ne,tudod,hogy mennyire nem vagyok jóba Jade-el,és semmi kedvem ehhez.. -hajtottam le a fejem,és magamba durmogtam,mert egyszerűen ki nem állom Jade-t nem hogy vele vacsorázzak 1 étterembe..
~Violetta.Már pedig időbe gyere haza és készülj el mert el fogunk menni megígértem neki! -nézett rám apa kissé dühösebben,és az arca lángba borult..
~Jó jó oké itthon leszek.. -néztem apára mérges szemekkel,majd elindultam,és becsaptam magam mögött az ajtót. -legszívesebben haza sem jönnék,csak hogy ne kelljen este mennem.
Mindezek alatt csakis az nyugtatott,hogy megbeszéltük Leonnal,hogy 7-kor itt találkozunk.
Kicsit korábban jöttem ki,mikor kint leültem a padra még csak 6:45 volt.Még van negyed órám.
Kicsit gondolkodtam,és kidünnyögtem magamat (magamba),mert mérges vagyok,mert nem akarok este menni étterembe Jade-el,és apa mégis erőlteti.Nem tudom,hogy fogom túlélni az estét,de nem lesz könnyű,az biztos.Miközben ültem a padon,észrevettem,hogy 1 hosszú szőke hajú,szép nő elkezdett felém közeledni.Mikor ideért,leszólított:
~Szia Te vagy az Violetta? -nézett rám úgy,mintha annyira meg volna lepődve,és mintha ezer éve ismerne.
~Heló,igen én vagyok. Maga kicsoda? -kérdeztem kigubbadt szemekkel nézve rá,hisz soha életemben nem láttam őt,és ő tudja a nevemet.
~Angie vagyok nem ismersz meg Violetta? Az anyukád....-elhallgatott,majd megfordult,és elment.
Nem tudtam miről beszélt,nagyon meg voltam lepődve,és elhatároztam,hogyha hazaérek,megkérdezem apát,hogy ki volt ez a fiatal,és szép nő,aki ismer engem és anyukámat. Nem sokra rá,ideért Leon.
~Szia Vilu :) Mi a gond? Látom rajtad,hogy valami nem stimmel,mi történt? -láttam Violettán,hogy egyben ideges és szomorú is,aggódom érte,és féltem,szeretném tudni mi a baja,hátha tudok neki segíteni.
~Szia,nincs semmi gond,csak fáradt vagyok Leó,kérlek hagyjuk,gyere induljunk,be kell érnünk a stúdióba.-persze legszívesebben elmondtam volna Leonnak mennyi minden bánt,de nem akartam a jó kedvét elrontani,és inkább úgy voltam vele,hogyha vége a sulinak,útközbe hazáig elmesélem neki.-persze ha elkísér.
~Jólvan gyere menjünk,de suli után elkísérlek idáig,és elmeséled mi a baj! -nem tudja tagadni,hogy baja van,de kiszedem belőle suli után.
~Rendben Leon. -ezaz,elkísér órák után haza. Ez máris jobb kedvre derített.
Elindultunk,és beszélgettünk útközben,majd mikor odaértünk a stúdióba,el kellett köszönnöm Leontól,mert míg nekem ének órám lesz,neki tánc órája lesz,de megbeszéltük,hogy óra után kint találkozunk.
~Mennem kell Leon,be kell érnem órára.Óra után itt találkozunk! :)
~Nekem is mennem kell,óra után itt leszek. -jött oda hozzám,és átölelt,amire én elvörösödtem,majd a szemébe néztem mélyen,és pislogtam egyet.
~Violetta..én..
~Igen Leon?
Leon nem mondott semmit,csak megfogta 2 oldalról az arcom,és megcsókolt.:$$
Úgy éreztem,kiugrik a szívem a helyéről,elpirultam,és éreztem a szívem nem fér meg a helyén.
Ránéztem Leonra,majd átöleltem,és súgtam a fülébe:
~Köszönöm Leon. :$
~Violetta ne haragudj rám bocsáss meg nem akartam tiszteletlen lenni. -szomorúan néztem Violetta szemébe,hisz nem akartam őt megbántani,csak egyszerűen megtörtént.
~Semmi baj,én is úgy érzem,ezt akartam,és ez megtörtént,és ez nekem csodálatos érzés volt.:) :$ -néztem Leonra fülig elvörösödve,és 1 mosollyal az arcomon.
El kellett köszönnünk egymástól,be kellett mennünk az órára.Bementem a terembe,szétnéztem,már mindenki a helyén volt,és olvasták a zene papírokat,mikrofonnal a kezükben.Odamentem Fran-hoz és Cami-hoz,mert velük voltam 1 csapatba,és elkezdtük a próbát.Végig Leonra gondoltam,és a csókra,nagyon jó érzés volt,és már azt is meg tudtam,hogy Leon is többet érez irántam,és ez boldogsággal töltött el.Alig vártam,hogy vége legyen az órának,és mikor vége lett,kiléptem a teremből,és odamentem,ahol Leonnal fogunk találkozni.
Nem szóltam semmit,csak köszöntem,és aztán elindultam az emeletre a szobámba,letettem a cuccom,és bementem a fürdőszobába,hogy megfürödjek.Elővettem a kedvenc pizsamámat,majd megengedtem a forró vizet,és amíg tele nem lett a kád,megálltam a tükör előtt,megfésülködtem,és arcot mostam.
Miután megfürödtem,felöltöztem pizsamára,és lementem a konyhába vacsorázni.
Mikor lementem senki nem volt lent,örültem is,legalább nyugodtan meg tudtam vacsorázni.
Megettem a vacsorát,mire végeztem apa kijött jó éjszakát kívánni és felmentem a szobámba,elővettem a naplóm és elkezdtem bele írni. Amit bele írtam:
"Megint 1 csodálatos nap..Nagyon jól éreztem magamat ma Leonnal,és ahogy láttam,ő is.
Nem tudom mi az a furcsa érzés,amit kezdek érezni iránta,de többet érzek iránta mint barátság.
Elég ha meglátom,máris elönt a forróság,és mikor köszön,mikor rám néz,úgy érzem más nem létezik olyankor.A kedvessége,egyszerűen hihetetlen,és a meglepetései..boldog vagyok mikor ő ott van.
Talán csak egy fura ábránd,de tudom,hogy nem az,és nem tudok erről beszélni senkivel.
Várom a reggelt,Leonnal 7-kor találkozunk,és együtt megyünk suliba,és ez jó kedvvel tölt el."
Becsuktam a naplómat,és lefeküdtem az ágyba.Nem tudtam aludni,csak forgolódtam,gondolkoztam rajta,hogy felhívom Leont.Töprengtem rajta,aztán arra a döntésre jutottam,hogy felhívom.
Kezembe vettem a telefonom,elkezdtem írni Leon számát,és hívtam.
~Szia Leon,ne haragudj amiért ilyenkor zavarlak.. -azt sem tudtam mit mondjak neki,csak magamban elpirultam.
~Szia Vilu semmi gond,bármikor hívhatsz,és én is épp fel akartalak hívni,csak gondolkodtam rajta,nem akartalak zavarni..:)
~Te sosem zavarsz,bármikor hívhatsz:) hogy vagy Leon minden rendben?
~Jól vagyok,csak hiányzol Violetta. :/ -:$ nagyon elpirultam,nem gondoltam volna,hogy ezt ki merem mondani.
~Te is hiányzol Leon,és ugye nem felejtetted el a reggel 7 órát? -nagyon vártam a reggelt,mert hiányzott Leon,és nem gondoltam volna hogy ezt fogja mondani,olyan aranyos:$
~Nem felejtettem el,reggel 7 órakor ott leszek ;)
~Várom:) Most megyek,kezdek fáradni,akkor reggel :) Csao Leon. -nem akartam letenni,de tudtam ha nem teszem le,még a végén elszólom magamat,és kínos lett volna.
~Rendben,aludj jól,és akkor reggel :) Csao Vilu. -hiányzol Violetta,látni akarlak:(
Mikor letettem a telefont,befeküdtem az ágyba,és nem sokra rá el is aludtam.
*Leon szemszöge*
Leraktuk a telefont,befeküdtem az ágyamba,és néztem a plafont,nem tudtam aludni.
Állandóan eszembe jut Violetta,és egyszerűen csak azt érzem,hogy hiányzik.
Nem tudom mit kellene tennem,elmondanom neki hogy érzek?Vagy magamba folytani,és túllépni ezen?
Vagy csak egyszerűen kimutatni? Nem tudom mit tehetnék,de egyenlőre várok. (gondolkoztam magamba)
Várom a reggelt,hogy lássam Violettát.Töprengtem egy kicsit,majd lehunytam a szemem,és aludtam.
*Violetta szemszöge*
Reggel arra ébredtem,hogy megint csörgött az óra.6:30 volt,így ki kellett kelnem az ágyból.
Bementem a fürdőszobába,arcot mostam,átöltöztem,és lementem a földszintre,ahol apa olvasgatott.
Nem nagyon akartam beszélgetni vele,de tudtam,hogy úgyis beszélni akar majd valamiről.Jól is sejtettem.
~Violetta ma hamarabb gyere haza, el akarunk Jade-el vinni egy étterembe,hogy ott vacsorázzunk. -nézett rám,és úgy tett,mintha annyira jól kijönnék Jade-el..
~Apa ne csak ezt ne,tudod,hogy mennyire nem vagyok jóba Jade-el,és semmi kedvem ehhez.. -hajtottam le a fejem,és magamba durmogtam,mert egyszerűen ki nem állom Jade-t nem hogy vele vacsorázzak 1 étterembe..
~Violetta.Már pedig időbe gyere haza és készülj el mert el fogunk menni megígértem neki! -nézett rám apa kissé dühösebben,és az arca lángba borult..
~Jó jó oké itthon leszek.. -néztem apára mérges szemekkel,majd elindultam,és becsaptam magam mögött az ajtót. -legszívesebben haza sem jönnék,csak hogy ne kelljen este mennem.
Mindezek alatt csakis az nyugtatott,hogy megbeszéltük Leonnal,hogy 7-kor itt találkozunk.
Kicsit korábban jöttem ki,mikor kint leültem a padra még csak 6:45 volt.Még van negyed órám.
Kicsit gondolkodtam,és kidünnyögtem magamat (magamba),mert mérges vagyok,mert nem akarok este menni étterembe Jade-el,és apa mégis erőlteti.Nem tudom,hogy fogom túlélni az estét,de nem lesz könnyű,az biztos.Miközben ültem a padon,észrevettem,hogy 1 hosszú szőke hajú,szép nő elkezdett felém közeledni.Mikor ideért,leszólított:
~Szia Te vagy az Violetta? -nézett rám úgy,mintha annyira meg volna lepődve,és mintha ezer éve ismerne.
~Heló,igen én vagyok. Maga kicsoda? -kérdeztem kigubbadt szemekkel nézve rá,hisz soha életemben nem láttam őt,és ő tudja a nevemet.
~Angie vagyok nem ismersz meg Violetta? Az anyukád....-elhallgatott,majd megfordult,és elment.
Nem tudtam miről beszélt,nagyon meg voltam lepődve,és elhatároztam,hogyha hazaérek,megkérdezem apát,hogy ki volt ez a fiatal,és szép nő,aki ismer engem és anyukámat. Nem sokra rá,ideért Leon.
~Szia Vilu :) Mi a gond? Látom rajtad,hogy valami nem stimmel,mi történt? -láttam Violettán,hogy egyben ideges és szomorú is,aggódom érte,és féltem,szeretném tudni mi a baja,hátha tudok neki segíteni.
~Szia,nincs semmi gond,csak fáradt vagyok Leó,kérlek hagyjuk,gyere induljunk,be kell érnünk a stúdióba.-persze legszívesebben elmondtam volna Leonnak mennyi minden bánt,de nem akartam a jó kedvét elrontani,és inkább úgy voltam vele,hogyha vége a sulinak,útközbe hazáig elmesélem neki.-persze ha elkísér.
~Jólvan gyere menjünk,de suli után elkísérlek idáig,és elmeséled mi a baj! -nem tudja tagadni,hogy baja van,de kiszedem belőle suli után.
~Rendben Leon. -ezaz,elkísér órák után haza. Ez máris jobb kedvre derített.
Elindultunk,és beszélgettünk útközben,majd mikor odaértünk a stúdióba,el kellett köszönnöm Leontól,mert míg nekem ének órám lesz,neki tánc órája lesz,de megbeszéltük,hogy óra után kint találkozunk.
~Mennem kell Leon,be kell érnem órára.Óra után itt találkozunk! :)
~Nekem is mennem kell,óra után itt leszek. -jött oda hozzám,és átölelt,amire én elvörösödtem,majd a szemébe néztem mélyen,és pislogtam egyet.
~Violetta..én..
~Igen Leon?
Leon nem mondott semmit,csak megfogta 2 oldalról az arcom,és megcsókolt.:$$
Úgy éreztem,kiugrik a szívem a helyéről,elpirultam,és éreztem a szívem nem fér meg a helyén.
Ránéztem Leonra,majd átöleltem,és súgtam a fülébe:
~Köszönöm Leon. :$
~Violetta ne haragudj rám bocsáss meg nem akartam tiszteletlen lenni. -szomorúan néztem Violetta szemébe,hisz nem akartam őt megbántani,csak egyszerűen megtörtént.
~Semmi baj,én is úgy érzem,ezt akartam,és ez megtörtént,és ez nekem csodálatos érzés volt.:) :$ -néztem Leonra fülig elvörösödve,és 1 mosollyal az arcomon.
El kellett köszönnünk egymástól,be kellett mennünk az órára.Bementem a terembe,szétnéztem,már mindenki a helyén volt,és olvasták a zene papírokat,mikrofonnal a kezükben.Odamentem Fran-hoz és Cami-hoz,mert velük voltam 1 csapatba,és elkezdtük a próbát.Végig Leonra gondoltam,és a csókra,nagyon jó érzés volt,és már azt is meg tudtam,hogy Leon is többet érez irántam,és ez boldogsággal töltött el.Alig vártam,hogy vége legyen az órának,és mikor vége lett,kiléptem a teremből,és odamentem,ahol Leonnal fogunk találkozni.
2015. április 17., péntek
~Chapter 5.
Leon átfogta a derekam és elindultunk...
Csendben lépkedtem Leon mellett,néha néha rápillantottam,fogalmam sem volt hová akar vinni.Leon néha rám nézett,és vetett felém furcsa mosolygásokat,de nem tudtam,ebből mit vegyek le.Vártam ezt a délutánt,hogy eltöltsek vele egy kis időt,de belül valami nyomasztott,és mégsem volt olyan túl jó kedvem,amire vágytam.Felettünk az ég kék volt,ragyogóan sütött a nap.Vetettem egy pillantást Leon felé,és gondoltam megkérdezem tőle,hová megyünk.
~Leon elárulnád végre,hogy hová viszel??-mondtam,majd megböktem az oldalát,és mosolyogtam.Leon csak nevetett egyet,és bólintott,majd pár perc múlva megszólalt:~Türelem rózsát terem -majd mosolygott egyet és megállt.Nem túl messze onnan ahol álltunk,láttam 1 pályát,de nem tudtam mire vélni a dolgot,csak annyit láttam,hogy pár motoros,ott motorozott.Soha életemben nem láttam ilyen motorokat,és mondtam Leonnak,menjünk oda,szeretném megnézni őket. ~Violetta.Tudnod kell,hogy nekem az éneklés és tánc mellett,ez a másik hobbim,hogy lejárok a motocross pályára,és motorozok:) Ide szerettelek volna elhozni,hogy lásd,hogy motorozok!Tetszik az ötlet?
~Leon,hisz ez csodálatos menjünk,menjünk..:)) - karoltam Leonba,és elindultam a pálya felé,mosolyogva,hisz nagyon boldog voltam,és a rossz érzésemnek már nyoma sem volt.
Odaértünk a pályához.Körülnéztem,és a kilátás csodálatos volt.Sokhelyen votlak padok,székek,lelátó,a nézők számára.Mikor odaértünk,leültünk 1 padra,és mondta Leon,hogy ő előtte,még van 3 motoros.Elkezdtünk beszélgetni,erről arról,és egy idő után észrevettem,hogy pár méterrel arrébb 1 lány folyamatosan engem/minket nézett.Ahogy láttam,ő 1 motor szerelő volt,furcsálltam ezt,mert 1 lány,és motorszerelő..Mindegy,nem is ezen gondolkodtam,hanem azon,hogy miért néz ennyire.Egy idő után meguntam,és megkérdeztem Leont,hogy ki az a lány..
~Leon,ott van 1 lány,aki folyamatosan engem/minket néz,ki az a lány? -néztem Leonra,míg ő nyomott felém 1 vigyort.
~Ő csak Lara..Ő szereli a motorokat,ha azok elromlanak.szerintem azért néz ennyire,mert engem ismer,és nem vittelek oda bemutatni neki..de ha szeretnéd odamehetünk..
~Á,dehogy,csak idegesített ahogy nézett,meg nem tudtam miért néz.. -nem az idegesített,hogy engem nézett,hanem az,hogy még messziről is úgy nézett Leonra,mintha oda lenne érte..:/
Néztem a motorosokat,ahogy ide oda ugráltak a motorral,egyszer én is szívesen kipróbálnám,de viszont félnék,főleg az olyan ugrásoktól,és gyorsaságtól,amiket ők csinálnak..elmerültem a gondolataimban,és észre sem vettem,hogy Leon szólt.
~Mennem kell,én jövök :) 5 kört fogok menni,aztán oda kell mennünk Lara-hoz,hogy megnézze nincs e baja a motornak,aztán szurkolj nekem :)
~Persze,ez természetes :) rajtad mind a 2 szemem :) és vigyázz magadra!
~Én mindig ;)
Azzal a lendülettel,Leon eltűnt mellőlem,és ment a bal oldali sráchoz a motorsisakért és a motorhoz.Én pedig elmerültem azon,amit mondott Leon,hogy oda kell mennünk Larahoz..nekem semmi kedvem nem volt Lara-t megközelíteni,de persze nem ellenkezhettem,mert nem akartam balhét csinálni,nem akartam rontani Leon véleményét magamról,így aztán nem is törődtem ezzel,hanem közelebb mentem a pályához,az elválasztó sávhoz,és onnan néztem Leont. Száguldott a motoron,és úgy ugrált és közlekedett vele,mintha 100 éve ezt csinálná.Nagyon meglepődtem,és nagyon büszke is voltam (magamban) Leonra,hogy ilyen tehetséges,és különleges.Eltelt körülbelül 20 perc és Leon jött le a pályáról a motorral,majd intett,hogy menjek oda.Odamentem hozzá,és elkezdtünk Lara fele indulni,és addig beszélgettünk.
~Leon ez csodálatos volt,nagyon ügyes vagy igazi tehetség :))
~Ugyan ne túlozz még csak fél éve vagyok itt.. :)
~Ez hihetetlen volt,soha életemben nem láttam ilyet,és álmomban sem gondoltam volna,hogy ilyen tehetséges vagy :)
1-2 szó még elhagyta a szánkat,aztán odaértünk ahhoz a szerelő csajhoz..
~Szia Lara,had mutassam be neked Violettát,ő az új csapattársunk a stúdióba.:)
~Örvendek...-olyan lekezelő és flegma volt,legszívesebben .....
~Helo Lara.. -unottan és idegesen köszöntem neki,majd ránéztem Leonra.
~Idehoztam a motort kérlek nézd át,nincs e valami baja,és 2 nap múlva jövök újra a pályára,köszi előre is.
~Igazán nincs mit Leon,és rendben,várlak :) -pfff..."várlak" ... meg tudtam volna fojtani..
Elsétáltunk onnan,és elindultunk vissza a stúdió felé,és utána nem sokra elkezdett sötétedni.
Igazából már nem sok kedvem volt semmihet,bántott a dolog,a szerelő csaj miatt,és Leon ezt észrevette,majd felém fordult,megfogta a két kezem a szemembe nézett,és megszólalt:
~Mi a baj Vilu? Eddig olyan vidám voltál,most meg olyan szomorú a tekinteted.. -Lara miatt lenne?:/ De miért? ..
~Semmi baj Leon,csak úgy érzem elfáradtam,ideje lenne hazamennem.. - szomorú voltam,hisz láttam Larán hogy néz Leonra,és tuti lesz köztük valami.. futott át az agyamon..
~Rendben,de ne legyél szomorú,ha Lara miatt van,azért meg pláne ne,engem nem érdekel Lara,őt csak azért ismerem,mert ő a motorszerelőnk,de ennyi Vilu,ha ez a baj,akkor semmi értelme legubbadt arcot vágnod,gyönyörűszép mosoly helyett :)
~Rendben.:) -növekedett az önbizalmam annak a hallatán amit Leon mondott,és talán igaza van:)
Mennem kell Leon,nem érek haza időben,apa mérges lesz.
~Elkísérlek most rendben? :) kérlek,úgy szeretném megtudni hol laksz. :)
~Jó rendben,induljunk :)
Elindultunk,és útközben még Leon mesélt egy csomó bolondságot a kiskoráról,és végig nevetgéltük az utat.Folyton kacsintgatott rám,és mosolygott.A mosolya kápráztatóan szép volt,a szeméről nem is beszélve,egyre jobban tetszett,és mikor közel volt hozzám,hevesebben vert a szívem.
Megálltunk a házunknál,Leon nézett ki a fejéből,mintha valamin nagyon meglepődött volna.
~Vilu,ez a ti házatok? :O
~Igen,miért? :)
~Gyönyörű házatok van :)
~Köszi. Viszont most mennem kell Leon,még mielőtt apa észrevesz. :)
Leon odaállt velem szembe:
~Vilu..holnap lenne kedved hozzá,hogy reggel együtt menjünk suliba?
~Persze,ugyanitt 7-kor? -nagyon boldog voltam:))
~Rendben itt leszek ;) -majd nyomott egy puszit az arcomra,amin nagyon melepődtem (:$$),és aztán elköszönt,és elindult ő is haza. Csodálatos délután volt megintcsak,Leon mindig kitalál valamit,amivel mindig annyira boldoggá tud tenni :) Csodálatos fiú.:$$
Csendben lépkedtem Leon mellett,néha néha rápillantottam,fogalmam sem volt hová akar vinni.Leon néha rám nézett,és vetett felém furcsa mosolygásokat,de nem tudtam,ebből mit vegyek le.Vártam ezt a délutánt,hogy eltöltsek vele egy kis időt,de belül valami nyomasztott,és mégsem volt olyan túl jó kedvem,amire vágytam.Felettünk az ég kék volt,ragyogóan sütött a nap.Vetettem egy pillantást Leon felé,és gondoltam megkérdezem tőle,hová megyünk.
~Leon elárulnád végre,hogy hová viszel??-mondtam,majd megböktem az oldalát,és mosolyogtam.Leon csak nevetett egyet,és bólintott,majd pár perc múlva megszólalt:~Türelem rózsát terem -majd mosolygott egyet és megállt.Nem túl messze onnan ahol álltunk,láttam 1 pályát,de nem tudtam mire vélni a dolgot,csak annyit láttam,hogy pár motoros,ott motorozott.Soha életemben nem láttam ilyen motorokat,és mondtam Leonnak,menjünk oda,szeretném megnézni őket. ~Violetta.Tudnod kell,hogy nekem az éneklés és tánc mellett,ez a másik hobbim,hogy lejárok a motocross pályára,és motorozok:) Ide szerettelek volna elhozni,hogy lásd,hogy motorozok!Tetszik az ötlet?
~Leon,hisz ez csodálatos menjünk,menjünk..:)) - karoltam Leonba,és elindultam a pálya felé,mosolyogva,hisz nagyon boldog voltam,és a rossz érzésemnek már nyoma sem volt.
Odaértünk a pályához.Körülnéztem,és a kilátás csodálatos volt.Sokhelyen votlak padok,székek,lelátó,a nézők számára.Mikor odaértünk,leültünk 1 padra,és mondta Leon,hogy ő előtte,még van 3 motoros.Elkezdtünk beszélgetni,erről arról,és egy idő után észrevettem,hogy pár méterrel arrébb 1 lány folyamatosan engem/minket nézett.Ahogy láttam,ő 1 motor szerelő volt,furcsálltam ezt,mert 1 lány,és motorszerelő..Mindegy,nem is ezen gondolkodtam,hanem azon,hogy miért néz ennyire.Egy idő után meguntam,és megkérdeztem Leont,hogy ki az a lány..
~Leon,ott van 1 lány,aki folyamatosan engem/minket néz,ki az a lány? -néztem Leonra,míg ő nyomott felém 1 vigyort.
~Ő csak Lara..Ő szereli a motorokat,ha azok elromlanak.szerintem azért néz ennyire,mert engem ismer,és nem vittelek oda bemutatni neki..de ha szeretnéd odamehetünk..
~Á,dehogy,csak idegesített ahogy nézett,meg nem tudtam miért néz.. -nem az idegesített,hogy engem nézett,hanem az,hogy még messziről is úgy nézett Leonra,mintha oda lenne érte..:/
Néztem a motorosokat,ahogy ide oda ugráltak a motorral,egyszer én is szívesen kipróbálnám,de viszont félnék,főleg az olyan ugrásoktól,és gyorsaságtól,amiket ők csinálnak..elmerültem a gondolataimban,és észre sem vettem,hogy Leon szólt.
~Mennem kell,én jövök :) 5 kört fogok menni,aztán oda kell mennünk Lara-hoz,hogy megnézze nincs e baja a motornak,aztán szurkolj nekem :)
~Persze,ez természetes :) rajtad mind a 2 szemem :) és vigyázz magadra!
~Én mindig ;)
Azzal a lendülettel,Leon eltűnt mellőlem,és ment a bal oldali sráchoz a motorsisakért és a motorhoz.Én pedig elmerültem azon,amit mondott Leon,hogy oda kell mennünk Larahoz..nekem semmi kedvem nem volt Lara-t megközelíteni,de persze nem ellenkezhettem,mert nem akartam balhét csinálni,nem akartam rontani Leon véleményét magamról,így aztán nem is törődtem ezzel,hanem közelebb mentem a pályához,az elválasztó sávhoz,és onnan néztem Leont. Száguldott a motoron,és úgy ugrált és közlekedett vele,mintha 100 éve ezt csinálná.Nagyon meglepődtem,és nagyon büszke is voltam (magamban) Leonra,hogy ilyen tehetséges,és különleges.Eltelt körülbelül 20 perc és Leon jött le a pályáról a motorral,majd intett,hogy menjek oda.Odamentem hozzá,és elkezdtünk Lara fele indulni,és addig beszélgettünk.
~Leon ez csodálatos volt,nagyon ügyes vagy igazi tehetség :))
~Ugyan ne túlozz még csak fél éve vagyok itt.. :)
~Ez hihetetlen volt,soha életemben nem láttam ilyet,és álmomban sem gondoltam volna,hogy ilyen tehetséges vagy :)
1-2 szó még elhagyta a szánkat,aztán odaértünk ahhoz a szerelő csajhoz..
~Szia Lara,had mutassam be neked Violettát,ő az új csapattársunk a stúdióba.:)
~Örvendek...-olyan lekezelő és flegma volt,legszívesebben .....
~Helo Lara.. -unottan és idegesen köszöntem neki,majd ránéztem Leonra.
~Idehoztam a motort kérlek nézd át,nincs e valami baja,és 2 nap múlva jövök újra a pályára,köszi előre is.
~Igazán nincs mit Leon,és rendben,várlak :) -pfff..."várlak" ... meg tudtam volna fojtani..
Elsétáltunk onnan,és elindultunk vissza a stúdió felé,és utána nem sokra elkezdett sötétedni.
Igazából már nem sok kedvem volt semmihet,bántott a dolog,a szerelő csaj miatt,és Leon ezt észrevette,majd felém fordult,megfogta a két kezem a szemembe nézett,és megszólalt:
~Mi a baj Vilu? Eddig olyan vidám voltál,most meg olyan szomorú a tekinteted.. -Lara miatt lenne?:/ De miért? ..
~Semmi baj Leon,csak úgy érzem elfáradtam,ideje lenne hazamennem.. - szomorú voltam,hisz láttam Larán hogy néz Leonra,és tuti lesz köztük valami.. futott át az agyamon..
~Rendben,de ne legyél szomorú,ha Lara miatt van,azért meg pláne ne,engem nem érdekel Lara,őt csak azért ismerem,mert ő a motorszerelőnk,de ennyi Vilu,ha ez a baj,akkor semmi értelme legubbadt arcot vágnod,gyönyörűszép mosoly helyett :)
~Rendben.:) -növekedett az önbizalmam annak a hallatán amit Leon mondott,és talán igaza van:)
Mennem kell Leon,nem érek haza időben,apa mérges lesz.
~Elkísérlek most rendben? :) kérlek,úgy szeretném megtudni hol laksz. :)
~Jó rendben,induljunk :)
Elindultunk,és útközben még Leon mesélt egy csomó bolondságot a kiskoráról,és végig nevetgéltük az utat.Folyton kacsintgatott rám,és mosolygott.A mosolya kápráztatóan szép volt,a szeméről nem is beszélve,egyre jobban tetszett,és mikor közel volt hozzám,hevesebben vert a szívem.
Megálltunk a házunknál,Leon nézett ki a fejéből,mintha valamin nagyon meglepődött volna.
~Vilu,ez a ti házatok? :O
~Igen,miért? :)
~Gyönyörű házatok van :)
~Köszi. Viszont most mennem kell Leon,még mielőtt apa észrevesz. :)
Leon odaállt velem szembe:
~Vilu..holnap lenne kedved hozzá,hogy reggel együtt menjünk suliba?
~Persze,ugyanitt 7-kor? -nagyon boldog voltam:))
~Rendben itt leszek ;) -majd nyomott egy puszit az arcomra,amin nagyon melepődtem (:$$),és aztán elköszönt,és elindult ő is haza. Csodálatos délután volt megintcsak,Leon mindig kitalál valamit,amivel mindig annyira boldoggá tud tenni :) Csodálatos fiú.:$$
Hír
Sziasztok,remélem tetszettek az eddigi részek,most fogom hozni az 5.részt. :)
Rakok a részekbe 1-2 változtatást,ami nem nagy,de remélem így még jobbá tudom tenni a blogot.
2 naponta fogom írni a részeket,és remélem tetszeni fognak,az eseménydús,élvezetes,szórakoztató részek.:)
Akit érdekel,nézze mindig a blogot,és hagyjon maga után nyomot,jó olvasást kívánok :)
Rakok a részekbe 1-2 változtatást,ami nem nagy,de remélem így még jobbá tudom tenni a blogot.
2 naponta fogom írni a részeket,és remélem tetszeni fognak,az eseménydús,élvezetes,szórakoztató részek.:)
Akit érdekel,nézze mindig a blogot,és hagyjon maga után nyomot,jó olvasást kívánok :)
2015. április 14., kedd
~Chapter 4.
Másnap reggel...
Felriadtam.Leonról álmodtam.Ránéztem az órára,és 6:35 volt.El kellett kezdenem készülődni,hogy időbe beérjek a stúdióba,ezért bementem a fürdőbe és rendbehoztam magam,átöltöztem,majd lementem a földszintre,és leültem az asztalhoz,hogy reggelizzek.Olga lent volt,apa dolgozott,így elkezdtem beszélgetni Olgával,és közben majszoltam a reggelit.
Én: Jó reggelt Olga..:) - siettem a reggelivel,minél hamarabb el akartam indulni,mert biztos voltam benne,hogy Leon félúton ott lesz. :$
Olga:Jó reggel kicsikém hová sietsz ennyire?
Én:Hamarabb kezdődik az órám,és időbe be szeretnék érni. -persze ezt csak azért mondtam,hogy ne vonjon kérdőre :)
Olga:Rendben kicsikém,mire hazajössz várni fog a finom sütemény.
Én:Olgaa..:) megyek,mert elkések,ja és elfelejtettem szólni,hogy ma 2 órával több órám lesz. -Ez sem volt igaz,hisz azt a kb.2 órát Leonnal fogom tölteni. :)
Olga:Rendben,aztán vigyázz magadra.:)
Kiléptem az ajtón,vettem 1 nagy levegőt,és elindultam.Alig vártam,hogy elérjek félútig,mert biztosra vettem,Leon itt fog várni,ahogy az eddigi napokon.Mikor elnéztem arra,ahol szokott várni,nem láttam senkit.Furcsálltam,mert azt hittem itt lesz Leon.Odamentem,és elkezdtem halkan beszélni:
Leon,ne viccelődj,meg akarsz ijeszteni?Tudom,hogy itt vagy,gyere ide:)
Eltelt 5 perc,de Leon nem volt itt.Lehajtott fejjel mentem a stúdió felé,és mikor odaértem,Fran és Cami kint beszélgettek.Oda mentem hozzájuk,és leültem.Köszöntem nekik,és beszélgettünk.
Én:Csao csajok.
Fran:Szia Vilu,mi a baj?
Cami:Lassan mennünk kell órára..:)
Én:Igen így igaz..:) Csajok nincs semmi baj,óra után beszélgetünk:)
Elindultunk be az órára,és Leon még mindig nem volt itt,pedig ma közös óránk van..
Megpróbáltam elterelni a gondolataimat,és az órára koncentrálni,ami 1 idő után sikerült is.
A táncóra háromnegyedében,láttam valakit az ajtóban.Ránéztem még kétszer,de nem volt ismerős.
Csak utána tűnt fel,hogy az 1 srác volt,és Leonnal veszekedett.Alig vártam,hogy vége legyen az órának,és kimenjek,hogy megkérdezzem,miért veszekednek. Rá 15 percre,kicsengettek,és kimentem a teremből.
Én:Leon ki ez a srác,és miért veszekedtek??
Leon:Ő 1 balfék,és majd elmesélem....-látszott rajta,nagyon dühös.
Srác:Engedd meg had mutatkozzam be,Diego vagyok.
Én:Hello Diego.
Leon:Most azonnal szállj le Violettáról,és menj el innen.....
Diego:Mert mi lesz ha nem?? megversz??
Én:Leó állj le.... - megragadtam a kezét és arrébbhúztam,ránéztem és megfogtam a kezét.:$ -véletlenszerűen..:)
Én:Leon mi a baj?? mi történt,mit akart tőled ez a srác?Miért késtél az óráról??
Leó: Diego 1 ballfék,és épp miatta késtem az óráról..ki nem állom..:@ reggel óta idegesít az idióta témájival ja és persze azt mesélgeti,ki tetszik neki,meg hogy néz ki a lány stb...
Én:Ezzel mi a baj Leon??
Leon:Az,hogy rólad beszél....
Én:Hogy mi?? De hisz életembe először látom Leon..
Leon:Attól ő még lát téged minden nap..
Én:Leon és azzal mi a fene bajod van hogyha lát engem,és rólam beszél??
Leon nem válaszolt semmit,csak rámnézett,lehajtotta a fejét,és elment.Nem tudtam eltalálni mi a baja,és szomorú vagyok,amiért ilyen volt velem,úgy csinál,mintha én lennék a hibás..
Odajöttek hozzám a lányok,látták mi történt,és elkezdtek faggatózni..
Én:Csajok most hagyjatok órák után beszélgetünk,most nem szeretnék.. -pedig nagyon is szerettem volna,csak rossz kedvem van Leó miatt.:(
Elteltek az órák,szomorúan léptem ki a teremből,mert tudtam a mai vita után,nem lesz itt Leon,és nem mutat be senkinek sem,és nem lesz semmi sem.
Elmentem 2-3 terem mellett,és hallottam 1 nagyon nagyon szép zenét..1 ismerős fiú hangot is hallottam.Olyan volt,mint Leoné.Azt hittem,tuti csak képzelődöm,a ma történtek után.
De tévedtem.Bementem a terembe ahonnan jött a zene,és ott volt Leon,és 1 Voy por Ti című számot énekelt.Mikor meglátott,rá nem sokra vége lett,és odajött hozzám.
Leon:Ne haragudj,amiért olyan voltam.Ez volt az első meglepetésem ;)
Én:De hisz Leon ez nagyon szép volt :) hát nem felejtetted el?? :)
Leon:Dehogy,soha! :) Most pedig gyere bemutatlak a többieknek! :) -kinyújtotta a kezét,én pedig átkaroltam.:$
Kisétáltunk az udvarra,a többiek ott ültek kint és beszélgettek.Leon odament hozzájuk és bemutatott.
Leon: Violetta,Ő Maxi,Ő Andress,Ő Broduey,Ő pedig Marco. :)
Én:Sziasztok srácok:)
Srácok:Szia Violetta. :)
Leon:Az ismerkedést most elhalasztjuk,elég ennyi,szeretném elvinni Vilut:)
Én:Leon micsoda? hová? :)
Srácok:Hűűha Leooon:))
Leon:Álljatok le :DD Gyere Vilu menjünk. :)
Leon átfogta a derekam,és elindultunk...
Felriadtam.Leonról álmodtam.Ránéztem az órára,és 6:35 volt.El kellett kezdenem készülődni,hogy időbe beérjek a stúdióba,ezért bementem a fürdőbe és rendbehoztam magam,átöltöztem,majd lementem a földszintre,és leültem az asztalhoz,hogy reggelizzek.Olga lent volt,apa dolgozott,így elkezdtem beszélgetni Olgával,és közben majszoltam a reggelit.
Én: Jó reggelt Olga..:) - siettem a reggelivel,minél hamarabb el akartam indulni,mert biztos voltam benne,hogy Leon félúton ott lesz. :$
Olga:Jó reggel kicsikém hová sietsz ennyire?
Én:Hamarabb kezdődik az órám,és időbe be szeretnék érni. -persze ezt csak azért mondtam,hogy ne vonjon kérdőre :)
Olga:Rendben kicsikém,mire hazajössz várni fog a finom sütemény.
Én:Olgaa..:) megyek,mert elkések,ja és elfelejtettem szólni,hogy ma 2 órával több órám lesz. -Ez sem volt igaz,hisz azt a kb.2 órát Leonnal fogom tölteni. :)
Olga:Rendben,aztán vigyázz magadra.:)
Kiléptem az ajtón,vettem 1 nagy levegőt,és elindultam.Alig vártam,hogy elérjek félútig,mert biztosra vettem,Leon itt fog várni,ahogy az eddigi napokon.Mikor elnéztem arra,ahol szokott várni,nem láttam senkit.Furcsálltam,mert azt hittem itt lesz Leon.Odamentem,és elkezdtem halkan beszélni:
Leon,ne viccelődj,meg akarsz ijeszteni?Tudom,hogy itt vagy,gyere ide:)
Eltelt 5 perc,de Leon nem volt itt.Lehajtott fejjel mentem a stúdió felé,és mikor odaértem,Fran és Cami kint beszélgettek.Oda mentem hozzájuk,és leültem.Köszöntem nekik,és beszélgettünk.
Én:Csao csajok.
Fran:Szia Vilu,mi a baj?
Cami:Lassan mennünk kell órára..:)
Én:Igen így igaz..:) Csajok nincs semmi baj,óra után beszélgetünk:)
Elindultunk be az órára,és Leon még mindig nem volt itt,pedig ma közös óránk van..
Megpróbáltam elterelni a gondolataimat,és az órára koncentrálni,ami 1 idő után sikerült is.
A táncóra háromnegyedében,láttam valakit az ajtóban.Ránéztem még kétszer,de nem volt ismerős.
Csak utána tűnt fel,hogy az 1 srác volt,és Leonnal veszekedett.Alig vártam,hogy vége legyen az órának,és kimenjek,hogy megkérdezzem,miért veszekednek. Rá 15 percre,kicsengettek,és kimentem a teremből.
Én:Leon ki ez a srác,és miért veszekedtek??
Leon:Ő 1 balfék,és majd elmesélem....-látszott rajta,nagyon dühös.
Srác:Engedd meg had mutatkozzam be,Diego vagyok.
Én:Hello Diego.
Leon:Most azonnal szállj le Violettáról,és menj el innen.....
Diego:Mert mi lesz ha nem?? megversz??
Én:Leó állj le.... - megragadtam a kezét és arrébbhúztam,ránéztem és megfogtam a kezét.:$ -véletlenszerűen..:)
Én:Leon mi a baj?? mi történt,mit akart tőled ez a srác?Miért késtél az óráról??
Leó: Diego 1 ballfék,és épp miatta késtem az óráról..ki nem állom..:@ reggel óta idegesít az idióta témájival ja és persze azt mesélgeti,ki tetszik neki,meg hogy néz ki a lány stb...
Én:Ezzel mi a baj Leon??
Leon:Az,hogy rólad beszél....
Én:Hogy mi?? De hisz életembe először látom Leon..
Leon:Attól ő még lát téged minden nap..
Én:Leon és azzal mi a fene bajod van hogyha lát engem,és rólam beszél??
Leon nem válaszolt semmit,csak rámnézett,lehajtotta a fejét,és elment.Nem tudtam eltalálni mi a baja,és szomorú vagyok,amiért ilyen volt velem,úgy csinál,mintha én lennék a hibás..
Odajöttek hozzám a lányok,látták mi történt,és elkezdtek faggatózni..
Én:Csajok most hagyjatok órák után beszélgetünk,most nem szeretnék.. -pedig nagyon is szerettem volna,csak rossz kedvem van Leó miatt.:(
Elteltek az órák,szomorúan léptem ki a teremből,mert tudtam a mai vita után,nem lesz itt Leon,és nem mutat be senkinek sem,és nem lesz semmi sem.
Elmentem 2-3 terem mellett,és hallottam 1 nagyon nagyon szép zenét..1 ismerős fiú hangot is hallottam.Olyan volt,mint Leoné.Azt hittem,tuti csak képzelődöm,a ma történtek után.
De tévedtem.Bementem a terembe ahonnan jött a zene,és ott volt Leon,és 1 Voy por Ti című számot énekelt.Mikor meglátott,rá nem sokra vége lett,és odajött hozzám.
Leon:Ne haragudj,amiért olyan voltam.Ez volt az első meglepetésem ;)
Én:De hisz Leon ez nagyon szép volt :) hát nem felejtetted el?? :)
Leon:Dehogy,soha! :) Most pedig gyere bemutatlak a többieknek! :) -kinyújtotta a kezét,én pedig átkaroltam.:$
Kisétáltunk az udvarra,a többiek ott ültek kint és beszélgettek.Leon odament hozzájuk és bemutatott.
Leon: Violetta,Ő Maxi,Ő Andress,Ő Broduey,Ő pedig Marco. :)
Én:Sziasztok srácok:)
Srácok:Szia Violetta. :)
Leon:Az ismerkedést most elhalasztjuk,elég ennyi,szeretném elvinni Vilut:)
Én:Leon micsoda? hová? :)
Srácok:Hűűha Leooon:))
Leon:Álljatok le :DD Gyere Vilu menjünk. :)
Leon átfogta a derekam,és elindultunk...
2015. április 13., hétfő
~Chapter 3.
Lányok: Nos,Violetta mi a baj?
Én:Hát igazából,azt sem tudom,melyikkel kezdjem..:/
Lányok:Kezd a rosszabbikkal.
Én:A rosszabbik az az,hogy ki nem állhatom apa barátnőjét,és az a ....:@ bejelentette,hogy össze fognak apával házasodni,de én tudom,hogy apa nem szereti azt a nőt,és nem szeretném,ha feleségül venné.
Fran:Nyugodj meg Violetta,nem dönthetsz édesapád helyett,hidd el,azt fogja tenni,amit a szíve mondd,ha tényleg nem szereti azt a nőt,akkor nem fogja elvenni.
Cami:Igaza van Frannak Vilu.Biztosan jól fog dönteni..
Én:Bárcsak igazatok lenne lányok.. :/
Lányok:És mi a másik baj Vilu?
Én:Hát,nem is tudom hogy mondjam..Igazából 1 fiúról van szó..
Fran:Komolyan? :) de ez miért baj Vilu?? :)
Cami:Mesélj mesélj és mesélj.. :)
Én:Jól van lányok mesélek.. Tegnap mikor jöttem be a stúdióba,majdnem megbotlottam.
Odajött hozzám 1 nagyon édes fiú,és segített,és megkérdezte minden rendben e.
De ez a fiú nagyon különleges,amelett,hogy írtó cuki,és mikor mentem haza,eszembe jutott,és otthon is eszembe jutott,és nem tudom miért.És aggaszt.
Fran:Ez most komoly Vilu? :) Neked tetszik 1 fiú.:$$ :)
Cami:Ki az? :) gyerünk mesélj már Viluu,megöl a kíváncsiság:))
Én:A neve Leon,azt mondta a csapattársunk,ismeritek?
Lányok:Leon?? :O :) persze,hogy ismerjük,és igen a csapattársunk:) Leon nagyon különleges,amióta megváltozott.
Én:Ezt hogy értitek??
Lányok:Ő mikor beiratkozott a stúdióba,Ludmillával volt együtt..Azt hitték övéké a világ,és nagyon flegmák voltak mindenkivel.Aztán mikor szétmentek Ludmillával,Leon nagyon megváltozott.
A goromba srácból,1 irtó kedves,figyelmes fiú lett,mindenkivel kedves,és meg is értem,hogy tetszik.
Illenél hozzá Violetta,és szerintem az lenne a helyes,ha elmondanád neki..:)))
Én:Ugyan csajok,ez csak 1 hülyeség.. nem mondhatom el neki,mikor még csak alig ismerem.De
viszont 1 dolgot tudnotok kell.. :$
Lányok:És mi az?? Mondd már Viluu.. :)
Én:Ma 2-kor találkozom vele a parkban..:$ nagyon várom.:)
Lányok:Komoly??:) sok sikert Vilu aztán legyen valami..:$$ Igazán megérdemled,hogy melletted legyen valaki,és azt is,hogy megtapasztald milyen a szerelem..:))
Én:Köszönöm lányok!:))) <3 (ölelés) most viszont menjünk órára elbeszélgettük az időt.:)
Lányok:Menjünk.:)
Bementünk a stúdióba,ölelkezve és nevetgélve a csajokkal.Alig vártam,hogy vége legyen a napnak,hogy lássam Leont,:) Eleltek az órák,elköszöntem a csajoktól,háromnegyed 2 volt,és elindultam a parkba.Leültem 1 padra,és néztem magam elé,annyira elmerültem a gondolataimban,hogy észre sem vettem,hogy odaért Leon.
Leon hátulról jött,rátette a tenyerét a szemeimre,majd átjött a másik oldalba,és adott 1 szál rózsát.:)
Leon:Sziia :)
Én:Sziia Leon,ez most komoly?Miért kaptam ezt a szép virágot?:$
Leon:Hát,én ritkán találkozom lányokkal,max itt a stúdióba,de egyiksem kapott rózsát,mert egyik sem olyan szép,mint amilyen Te vagy.:)
Én:Leooon. :$$ Nem kellett volna :) Köszönöm szépen.
Leon:Ugyan,nincs mit Violetta. :) De viszont látom,hogy bánt valami,elmondod nekem?
Én:Leon,nincs semmi baj. :) (csak annyi,hogy apára és az esküvőre gondolok nem akarom ezt az egészet.)
Leon:Vilu. Nem tudsz becsapni,kérlek mondd el.
Én:Hát jó..igazából annyi,hogy ki nem állom apa barátnőjét,és az a nő bejelentette,hogy össze fognak házasodni...de tudom,hogy apa nem szereti azt a nőt,és aggódom Leon.
Leon:Hű :/ Figyelj,apukád biztosan a szívére hallgat :) ne aggódj emiatt,szerintem rád is fog gondolni.
Én:Bárcsak igazad lenne Leon.
Leon:Mesélj magadról Violetta,tudni akarok mindent ami veled kapcsoaltos:)
Én:Hát nincs túl sok mesélni valóm,de 1-2 dolgot elmesélek,aztán te jössz. ;)
Spanyolországból költöztünk ide apával,miután az anyukám meghalt.
Nem akartam ideköltözni,nem akartam változást,de apa a fejébe vette,és muszáj volt,de már nem bánom annyira :) Csak azt bánom,hogy apa ilyen nővel van mint Jade..
Leon:értem Részvétem anyukád miatt Violetta.Apukád meg hidd el,jól fog dönteni.
És fiúkkal ismerkedtél mikor ott laktál?Volt barátod?
Én:Öhm..voltak barátaim persze,de csak mint barátok. vagyis,azaz..
Leon:Nem voltál még szerelmes??
Én:Hát nem igazán..talán..
Leon:Talán mi??
Én:Ezt most inkább hagyjuk Leon..
Leon:Hát jó,ahogy szeretnéd,pedig azért kíváncsi lettem volna..:)
Én:Elhiszem.. (bárcsak el merném modnani..)
Leon:Most én mesélek ;) Igazából mikor ide beiratkoztam,"rossz" fiú voltam..
Ludmillával jártam,és ő a stúdió legkiállhatatlanabb lánya..borzalmas..
De amióta elhagytam,sokkal másabb minden..megváltoztam..úgy érzem jó irányba.
Vannak rossz napjaim,mert szeretnék valakit,aki tényleg szeret,és boldog lenni,csak ez nem ilyen egyszerű..
Én:Van valaki aki tetszik,vagy akivel együtt lennél?? (huhh meg mertem ezt kérdezni? :oo)
Leon:Hát..ö..nem tudom..most ezt ne firtassuk :) gyere sétáljunk egyet :)
Én:Titokzatos vagy.. :) (úgy vettem észre,kb. úgy van,ahogy én..:/ vagy talán tévedek?!)
Elmentünk sétálni tettünk 1-2 kört,leültünk pihenni,és aztán Leon elkísért megint fél útig :)
Jókat nevetgéltünk útközbe,mesélgettünk egymásnak,és szuper délutánom volt:)
Olyan volt,mintha 1 randi lett volna..Annak tűnt,pedig csak 1 találkozó volt.
Mikor elköszöntem Leontól,elindultam haza.Nem tudtam azt a gyönyörű rózsát hová tegyem,hogy apa ne lássa meg,vagy mit találjak ki neki,honnan van.Gyorsan elterelődtek a gondolataim,hisz csak arra tudtam gondolni,milyen csodálatos volt a délutánom Leonnal. :)
Megbeszéltük,hogy holnap a suliban találkozunk,bemutatja a többieket is,és hogy óra után lesz 1 meglepetése.El sem hittem amit mondott,annyira jó kedvre derített,hogy már nem is foglalkoztam semmilyen problémával.:) Azt vártam,hogy hazaérjek,és lefeküdjek az ágyba,írjam a naplóm,és várjam hogy felhívjon Leon,hisz elkérte a telefonszámomat útközbe,és azt mondta este felhív.:)
Hazaértem,majd halkan surrantam be,mert nem akartam apával találkozni,nehogy leszidjon amiért szó nélkül mentem el.De apa észrevett és odajött hozzám.
Apa:Reggel hová tűntél szó nélkül??Nem csinálhatsz ilyet Violetta,akármennyire is fáj 1-2 dolog.
Én:Igazad van apa,bocsánatot kérek,nem fordul elő többé.
Apa:Jólvan jólvan gyere ide és ölelj meg. Várj csak,mi az a rózsa a kezedbe??Honnan van??
Én:Ő apa nyugodj meg..nem fiútól van..ezt az egyik barátnőm adta,mert ő kapott 2-őt és én elfogadtam tőle az egyiket..
Apa:Tényleg??
Én:Igen..:) (Huhh megúsztam..)
Én:Apa most felmegyek,nagyon fáradt vagyok,reggel találkozunk.
Apa:Jólvan kislányom,előre is jóéjt. (ölelés,puszi)
Felértem a szobába,becsuktam az ajtót,majd nekitámaszkodtam,és álltam 1 darabig.
Nem tudtam mi van velem,össze vissza voltam kuszálódva..
A rózsát beleraktam 1 vázába és lefeküdtem az ágyra.Kinyitottam a naplóm,és elkezdtem írni.Ezt írtam bele:
"1 újabb nap.A csajokkal jól telt az egész nap,a délutánról nem is beszélve.Leon annyira kedves volt,és aranyos.Olyan jól éreztem magam,mint még soha.Nem tudom mit gondoljak magammal kapcsolatban,valyon mit érezhetek Leon iránt? Egyszerre érzem jónak az egészet,forrónak,és mikor meglátom Ő-t a kedvem egyből jó,és elszáll minden gond.Szó nélkül megbízhatok benne,bármit elmondhatok neki,és ő meghallgat,támogat és mellettem áll.Szuper volt a délutánom vele,alig várom a holnapot,hogy megtudjam mire készül."
Befejeztem az írást,és lerajzoltam a rózsát a naplómba,amit Leontól kaptam.
Egyszer csak megcsörrent a telefonom.Leon volt az.Felvettem.
Én:Szia Leon.:)
Leon:Szia Violetta,minden oké?
Én:Igen persze.Veled? :)
Leon:Velem is,csak..mit csinálsz?
Én:Csak?? éppen rajzoltam.
Leon:Semmi,fáradt vagyok :) és mit rajzoltál?
Én:Kíváncsi vagy?
Leon:Igen persze.:)
Én:Azt a rózsát rajzoltam le,amit tőled kaptam.:)
Leon:Tényleg?? :$ (ha tudnád Violetta mennyire kedvellek)..
Én:Igen tényleg:) most megyek Leon,holnap találkozunk.
Leon:Rendben de vigyázz magadra álmodj szépeket.:) akkor holnap.
Én:Te is vigyázz magadra szép álmokat:) igen holnap. Csao Leon:)
Leon:Csao :)
Letettem a telefont majd befeküdtem az ágyba,és lehunytam a szemem.Nem bírtam még aludni,és sokmindenen gondolkodtam.Megpróbáltam aludni,mert már nagyon fáradt voltam.
Másnap reggel...
Én:Hát igazából,azt sem tudom,melyikkel kezdjem..:/
Lányok:Kezd a rosszabbikkal.
Én:A rosszabbik az az,hogy ki nem állhatom apa barátnőjét,és az a ....:@ bejelentette,hogy össze fognak apával házasodni,de én tudom,hogy apa nem szereti azt a nőt,és nem szeretném,ha feleségül venné.
Fran:Nyugodj meg Violetta,nem dönthetsz édesapád helyett,hidd el,azt fogja tenni,amit a szíve mondd,ha tényleg nem szereti azt a nőt,akkor nem fogja elvenni.
Cami:Igaza van Frannak Vilu.Biztosan jól fog dönteni..
Én:Bárcsak igazatok lenne lányok.. :/
Lányok:És mi a másik baj Vilu?
Én:Hát,nem is tudom hogy mondjam..Igazából 1 fiúról van szó..
Fran:Komolyan? :) de ez miért baj Vilu?? :)
Cami:Mesélj mesélj és mesélj.. :)
Én:Jól van lányok mesélek.. Tegnap mikor jöttem be a stúdióba,majdnem megbotlottam.
Odajött hozzám 1 nagyon édes fiú,és segített,és megkérdezte minden rendben e.
De ez a fiú nagyon különleges,amelett,hogy írtó cuki,és mikor mentem haza,eszembe jutott,és otthon is eszembe jutott,és nem tudom miért.És aggaszt.
Fran:Ez most komoly Vilu? :) Neked tetszik 1 fiú.:$$ :)
Cami:Ki az? :) gyerünk mesélj már Viluu,megöl a kíváncsiság:))
Én:A neve Leon,azt mondta a csapattársunk,ismeritek?
Lányok:Leon?? :O :) persze,hogy ismerjük,és igen a csapattársunk:) Leon nagyon különleges,amióta megváltozott.
Én:Ezt hogy értitek??
Lányok:Ő mikor beiratkozott a stúdióba,Ludmillával volt együtt..Azt hitték övéké a világ,és nagyon flegmák voltak mindenkivel.Aztán mikor szétmentek Ludmillával,Leon nagyon megváltozott.
A goromba srácból,1 irtó kedves,figyelmes fiú lett,mindenkivel kedves,és meg is értem,hogy tetszik.
Illenél hozzá Violetta,és szerintem az lenne a helyes,ha elmondanád neki..:)))
Én:Ugyan csajok,ez csak 1 hülyeség.. nem mondhatom el neki,mikor még csak alig ismerem.De
viszont 1 dolgot tudnotok kell.. :$
Lányok:És mi az?? Mondd már Viluu.. :)
Én:Ma 2-kor találkozom vele a parkban..:$ nagyon várom.:)
Lányok:Komoly??:) sok sikert Vilu aztán legyen valami..:$$ Igazán megérdemled,hogy melletted legyen valaki,és azt is,hogy megtapasztald milyen a szerelem..:))
Én:Köszönöm lányok!:))) <3 (ölelés) most viszont menjünk órára elbeszélgettük az időt.:)
Lányok:Menjünk.:)
Bementünk a stúdióba,ölelkezve és nevetgélve a csajokkal.Alig vártam,hogy vége legyen a napnak,hogy lássam Leont,:) Eleltek az órák,elköszöntem a csajoktól,háromnegyed 2 volt,és elindultam a parkba.Leültem 1 padra,és néztem magam elé,annyira elmerültem a gondolataimban,hogy észre sem vettem,hogy odaért Leon.
Leon hátulról jött,rátette a tenyerét a szemeimre,majd átjött a másik oldalba,és adott 1 szál rózsát.:)
Leon:Sziia :)
Én:Sziia Leon,ez most komoly?Miért kaptam ezt a szép virágot?:$
Leon:Hát,én ritkán találkozom lányokkal,max itt a stúdióba,de egyiksem kapott rózsát,mert egyik sem olyan szép,mint amilyen Te vagy.:)
Én:Leooon. :$$ Nem kellett volna :) Köszönöm szépen.
Leon:Ugyan,nincs mit Violetta. :) De viszont látom,hogy bánt valami,elmondod nekem?
Én:Leon,nincs semmi baj. :) (csak annyi,hogy apára és az esküvőre gondolok nem akarom ezt az egészet.)
Leon:Vilu. Nem tudsz becsapni,kérlek mondd el.
Én:Hát jó..igazából annyi,hogy ki nem állom apa barátnőjét,és az a nő bejelentette,hogy össze fognak házasodni...de tudom,hogy apa nem szereti azt a nőt,és aggódom Leon.
Leon:Hű :/ Figyelj,apukád biztosan a szívére hallgat :) ne aggódj emiatt,szerintem rád is fog gondolni.
Én:Bárcsak igazad lenne Leon.
Leon:Mesélj magadról Violetta,tudni akarok mindent ami veled kapcsoaltos:)
Én:Hát nincs túl sok mesélni valóm,de 1-2 dolgot elmesélek,aztán te jössz. ;)
Spanyolországból költöztünk ide apával,miután az anyukám meghalt.
Nem akartam ideköltözni,nem akartam változást,de apa a fejébe vette,és muszáj volt,de már nem bánom annyira :) Csak azt bánom,hogy apa ilyen nővel van mint Jade..
Leon:értem Részvétem anyukád miatt Violetta.Apukád meg hidd el,jól fog dönteni.
És fiúkkal ismerkedtél mikor ott laktál?Volt barátod?
Én:Öhm..voltak barátaim persze,de csak mint barátok. vagyis,azaz..
Leon:Nem voltál még szerelmes??
Én:Hát nem igazán..talán..
Leon:Talán mi??
Én:Ezt most inkább hagyjuk Leon..
Leon:Hát jó,ahogy szeretnéd,pedig azért kíváncsi lettem volna..:)
Én:Elhiszem.. (bárcsak el merném modnani..)
Leon:Most én mesélek ;) Igazából mikor ide beiratkoztam,"rossz" fiú voltam..
Ludmillával jártam,és ő a stúdió legkiállhatatlanabb lánya..borzalmas..
De amióta elhagytam,sokkal másabb minden..megváltoztam..úgy érzem jó irányba.
Vannak rossz napjaim,mert szeretnék valakit,aki tényleg szeret,és boldog lenni,csak ez nem ilyen egyszerű..
Én:Van valaki aki tetszik,vagy akivel együtt lennél?? (huhh meg mertem ezt kérdezni? :oo)
Leon:Hát..ö..nem tudom..most ezt ne firtassuk :) gyere sétáljunk egyet :)
Én:Titokzatos vagy.. :) (úgy vettem észre,kb. úgy van,ahogy én..:/ vagy talán tévedek?!)
Elmentünk sétálni tettünk 1-2 kört,leültünk pihenni,és aztán Leon elkísért megint fél útig :)
Jókat nevetgéltünk útközbe,mesélgettünk egymásnak,és szuper délutánom volt:)
Olyan volt,mintha 1 randi lett volna..Annak tűnt,pedig csak 1 találkozó volt.
Mikor elköszöntem Leontól,elindultam haza.Nem tudtam azt a gyönyörű rózsát hová tegyem,hogy apa ne lássa meg,vagy mit találjak ki neki,honnan van.Gyorsan elterelődtek a gondolataim,hisz csak arra tudtam gondolni,milyen csodálatos volt a délutánom Leonnal. :)
Megbeszéltük,hogy holnap a suliban találkozunk,bemutatja a többieket is,és hogy óra után lesz 1 meglepetése.El sem hittem amit mondott,annyira jó kedvre derített,hogy már nem is foglalkoztam semmilyen problémával.:) Azt vártam,hogy hazaérjek,és lefeküdjek az ágyba,írjam a naplóm,és várjam hogy felhívjon Leon,hisz elkérte a telefonszámomat útközbe,és azt mondta este felhív.:)
Hazaértem,majd halkan surrantam be,mert nem akartam apával találkozni,nehogy leszidjon amiért szó nélkül mentem el.De apa észrevett és odajött hozzám.
Apa:Reggel hová tűntél szó nélkül??Nem csinálhatsz ilyet Violetta,akármennyire is fáj 1-2 dolog.
Én:Igazad van apa,bocsánatot kérek,nem fordul elő többé.
Apa:Jólvan jólvan gyere ide és ölelj meg. Várj csak,mi az a rózsa a kezedbe??Honnan van??
Én:Ő apa nyugodj meg..nem fiútól van..ezt az egyik barátnőm adta,mert ő kapott 2-őt és én elfogadtam tőle az egyiket..
Apa:Tényleg??
Én:Igen..:) (Huhh megúsztam..)
Én:Apa most felmegyek,nagyon fáradt vagyok,reggel találkozunk.
Apa:Jólvan kislányom,előre is jóéjt. (ölelés,puszi)
Felértem a szobába,becsuktam az ajtót,majd nekitámaszkodtam,és álltam 1 darabig.
Nem tudtam mi van velem,össze vissza voltam kuszálódva..
A rózsát beleraktam 1 vázába és lefeküdtem az ágyra.Kinyitottam a naplóm,és elkezdtem írni.Ezt írtam bele:
"1 újabb nap.A csajokkal jól telt az egész nap,a délutánról nem is beszélve.Leon annyira kedves volt,és aranyos.Olyan jól éreztem magam,mint még soha.Nem tudom mit gondoljak magammal kapcsolatban,valyon mit érezhetek Leon iránt? Egyszerre érzem jónak az egészet,forrónak,és mikor meglátom Ő-t a kedvem egyből jó,és elszáll minden gond.Szó nélkül megbízhatok benne,bármit elmondhatok neki,és ő meghallgat,támogat és mellettem áll.Szuper volt a délutánom vele,alig várom a holnapot,hogy megtudjam mire készül."
Befejeztem az írást,és lerajzoltam a rózsát a naplómba,amit Leontól kaptam.
Egyszer csak megcsörrent a telefonom.Leon volt az.Felvettem.
Én:Szia Leon.:)
Leon:Szia Violetta,minden oké?
Én:Igen persze.Veled? :)
Leon:Velem is,csak..mit csinálsz?
Én:Csak?? éppen rajzoltam.
Leon:Semmi,fáradt vagyok :) és mit rajzoltál?
Én:Kíváncsi vagy?
Leon:Igen persze.:)
Én:Azt a rózsát rajzoltam le,amit tőled kaptam.:)
Leon:Tényleg?? :$ (ha tudnád Violetta mennyire kedvellek)..
Én:Igen tényleg:) most megyek Leon,holnap találkozunk.
Leon:Rendben de vigyázz magadra álmodj szépeket.:) akkor holnap.
Én:Te is vigyázz magadra szép álmokat:) igen holnap. Csao Leon:)
Leon:Csao :)
Letettem a telefont majd befeküdtem az ágyba,és lehunytam a szemem.Nem bírtam még aludni,és sokmindenen gondolkodtam.Megpróbáltam aludni,mert már nagyon fáradt voltam.
Másnap reggel...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)